Beznicza Márk

SZÁZKILENCVEN MÉTER

 

Tizenkilenc perccel nyolc óra múlt,
épp megkerültem egy hajléktalant,
s a nálam lévő gyűrt szatyorba bújt
sörök üvegje pendült, mint a lant.

Köröttem egyre sűrülő homály
mocorgott s lakta be a Hal teret,
jelezve, hogy az éj – e nagy bogár –
lárvájának lágy burka megrepedt.

A Konzum Áruház mögül kiléptem,
felém szuronyos szellő úsztatott
a fényt lomhán felszívó esti légben
dallamfoszlányokat s kandúrszagot.

Mentem tovább nyugat felé, merengve;
a mélygarázsnál révült taxis állt,
s eget fürkésző szemmel méregette
a kéklő Vega parallaxisát.

Északra fordultam, s egy bőregér
részeg fejem fölött röppent el éppen,
portyált mohón az alkony rőt egén,
s szúnyoggal jóllakott, mire elértem

a város súlyos szürkületbe dermedt
szivét, a körbejárható szivet,
hol minden éj Walpurgis-éj, s a lelket
pogány csodák tüzében edzi meg,

ahol delejjel terhes lassu pára
s nehéz, hasisszagú meleg kering,
s hol barbár basszusoknak ritmusára
kemény husú, szilaj nők segge ring.

Előttem tornyosult a hegy borongva,
s láttam, hogy százkilencven méteres,
vasból s cementből formált eidolonja
mögül tómélyek vaksötétje les.

Fotó: Kalmár Lajos
?
Impresszum

Főszerkesztő: Dévényi Anna, Bánkuti Gábor
Munkatárs: Szabó Attila (szerkesztő)
Elérhetőség: pecs8.info@gmail.com