1956 Pécsett, kamaszszemmel
Hogyan rögzült az ’56-os forradalom, mint személyes élmény? Az alábbiakban közreadott napló segítségével egy diáklány személyes történeten keresztül azonosulhatunk a forradalom pécsi eseményeivel…Tovább
Bor-kor-kép: István Pince
Pécs ikonikus vendéglátóhelye 1899. december 22-én nyitotta meg kapuit a Kazinczy utca 1. szám alatt. A 119. évéhez közeledő pince számos átalakításon átesett, mai arculatát éppen 45 éve nyerte el.Tovább
Egy „téeszoperett” diadala – Boci-boci tarka, PNSz, 1954-es évad
„A boci boci tarka c. színjáték igen szépen tükrözi a falu életét, nagyon szép a rendezés, a díszlet. A színvonalas előadás a falusi burzsoázia, a kulákság mesterkedései mellett hűen bemutatja hős munkásosztálynak bátor kiállását törvényeink betartásában. Az 1-ső felvonásban az öreg házas néni a szögletes falusi öregasszony menését egy kicsit túlozta, ez javítható.”Tovább
Marxista jellemfejlődés egy romantikus operettben – Gül baba, PNSz, 1954-es évad
Kedves elvtársak! Munkánk arra kötelez bennünket, hogy az országot járjuk. Így kevés öröm és szórakozás jut számunkra. Pécs – teltház a Gül babát játssza a nemzeti színház – vándoroknak nincsen jegy?! De van a színház igazgatója felajánlja számunkra páholyát. Köszönjük igazgató elvtárs. Tovább
Vidámpark – a szocialista mintaprojekt
„Havonta egy napot Pécsért”
A Vidámpark létrehozásáról a Mecseki Állat- és Növénykert 1960. augusztusi megnyitása után alig két hónappal, 1960. október 18-ai ülésén határozott az MSZMP megyei pártbizottsága. A sport- és testnevelés kérdéseit tárgyaló határozat hangsúlyozta, hogy a vidámpark (és a tettyei fürdőkombinát) megvalósításában „lehet, és kell is számítani a dolgozók és a fiatalok társadalmi munkájára”. Ennek megfelelően az áprilisra tervezett munkálatokhoz a Hazafias Népfront és a városi tanács által a vidámpark építésére kezdeményezett „Havonta egy napot Pécsért” társadalmi mozgalom keretében a KISZ városi bizottsága – „tovább szélesítve a takarékossági és társadalmi munkamozgalmakat” – 1961. évi munkatervében 200 ezer társadalmi munkaórát és védnökséget vállalt. A kezdeti tervek szerint a vidámparkban horgászjáték, tölcsér- és kockadobáló, szputnyikos erőpróba-játék, céllövölde, íjászjáték és hinta állt volna a látogatók rendelkezésére, ezen kívül egy vendéglátóüzem, illetve egy úttörővasút megépítését is tervezték. Tovább
A Fecskétől a Pall Mallig – A Pécsi Dohánygyár 1945 után
Pécs városát 1944. november 29-én foglalta el a Vörös Hadsereg. A megszállók az 1906-ban létesített dohánygyárat részlegesen kifosztották, de az üzem megszakítás nélkül működött tovább: az elkészült dohánytermékek döntő hányadát lefoglalták és kisajátították. A Pécsi Dohánygyár és a szovjet katonai parancsnokság közötti szerződés értelmében 1945 augusztusának végéig lényegében a megszálló hadsereg számára termelt a gyár. A második világháború után a gyár helyi ügyek intézésére kialakított üzemi bizottságának – ahogy korábban is – a Magyar Dohányjövedék rendelkezéseinek kellett megfelelnie. A Dohányjövedéki Központi Igazgatóság azonban nem lehetett független a Vörös Hadseregtől. Ha elvben önálló is volt, a megszálló hatóságok erős befolyást gyakoroltak felette. Tovább