Pécsett a második világháború alatt és közvetlenül a háború után is történtek fontos zenei események. Olyanok, mint pl. a Kodály-koncepció gyakorlati bevezetésének első lépései, az Éneklő- és a Zenélő Ifjúság Mozgalmak, vagy épp a kórusélet felvirágoztatása. Az embert, aki mindezekben fontos szerephez jutott, Agócsy Lászlónak hívták.

Agócsy László
Szeged, 1906.02.27. – Pécs, 1993.02.07.

Országos hírű karnagy, európai hírű zenepedagógus, énektanító, egyházzenész, népzenegyűjtő, cserkészvezető, a Kodály-koncepció pécsi bevezetésének főmunkatársa, zeneszerző, zenei író és szerkesztő, a pécsi Éneklő Ifjúság „vezére”, a pécsi Zenélő Ifjúság egyik „atyja”.

Agócsy László Szegeden született Agócsy István MÁV alkalmazott, és Szakáll Ida első gyermekeként. Már hatodikos korában megalapította első kórusát, miközben zongorát, elméletet, zeneszerzést és orgonát tanult.

1926 áprilisában jött Pécsre, ahol a pécsi Ferences plébániatemplom kántora, és a Polgári Fiúiskola (Pécsi Városi Polgári Fiúiskola) tanára lett. 1929-re gyermek, férfi és vegyes kara is volt már Pécsett. 1927-től elindította az Éneklő Ifjúság mozgalmat, és mivel akkoriban még kevés kórusmű volt, írt Kodály Zoltánnak, hogy engedje az akkoriban írt műveit bemutatni Pécsett.

„A kórusra akkor még nők nem mehettek fel,[ …] az orgonát [ …] a sarokból az egyik testvér fújtatással hozta működésbe. […] oda is ültettek az orgonához, a mise végéig tuttiban [az orgona minden „részét” használva] játszottam. Szegény fújtatós testvér morgolódott is: Hát maga nem lesz jó kántor, mert nagyon sok levegőt fogyasztott, nagyon kellett fújtatnom!”

Agócsy László a Ferences plébánia templomról, és a kántori felvételiről. Nádor, i.m. 5.

Agócsy László. 1925/26 körül. Nádor Tamás: Agócsy László. Baranyai Művelődés, Pécs, 1990/3. 3.
Agócsy László „címere”. Bánszki Tamás készítette Agócsy László számára 1926. június 16-án. Horváth Gyuláné Agócsy Erika magángyűjteményéből.
Varga Ágnes cikke az Éneklő Ifjúság Mozgalom évfordulóján. Dunántúli Napló, 1977. május 15.
Az Éneklő Ifjúság ötvenedik évfordulóján rendezett hangverseny meghívója. Horváth Gyuláné Agócsy Erika magángyűjteményéből
Agócsy László és Kodály Zoltán levele. 1929. január 7. és valamikor 1929. január 7. után. Horváth Gyuláné Agócsy Erika magángyűjteményéből

Az 1930-as évektől rendszeresen írt zenekritikákat többek közt a pécsi Dunántúl című lapba, vezette a Pécsi Dalárdát, koncertezett kedvenc kórusával, a Szeráfi Kórussal.1933. június 8-án megnősült, 1934. július 27-én megszületett a lánya: Erika, aki később folytatta édesapja munkáját. 1933-ban a Pécsi Ünnepi Héten lépett fel gyermekkarával.

A Szeráfi kórust – fennállása alatt ‒ két alkalommal, pl. 1934. december 30-án, Pécsett, Bárdos Lajos is vezényelte, akinek 1934-ben megjelent népének gyűjteményének, a Harmonia Sacrá-nak szerkesztésében Agócsy is közreműködött. Két műve is helyet kapott a kötetben: a Mondj szívem dalt, és az Ó Mária, drága név.

Szigriszt Mária Valéria, Agócsy László és Agócsy Erika. Horváth Gyuláné Agócsy Erika magángyűjteményéből
Agócsy László kedves kórusával, a Szeráfi kórussal. CsGyK., özv. Ispánky Józsefné hagyatékából
Bárdos Lajos – Kertész Gyula: Harmonia Sacra, A magyar kórus énekeskönyve

1942. április 26-án Agócsy László ismét országos jelentőségű esemény főszereplőjévé vált. Ekkor indult el Pécsett az általa, ill. a Nyolczas Ipoly és Horváth Mihály által alapított Zenélő Ifjúság mozgalom. A hangversenyen jeles fővárosi művészek léptek fel, de nem csak ők muzsikáltak-énekeltek, hanem a közönség is, akik minden hangversenyen kottapéldákkal illusztrált füzeteket kaptak az együtt muzsikálást elősegítendő.

A második világháború alatt a pécsi egyetemen és a pécsi zenei konzervatóriumban tanított, s ötször hívták be tartalékos katonai szolgálatra.

1945-ben került kapcsolatba a népdalgyűjtéssel. Kottázta és gyűjteménybe rendezte a Hegedüs Lajos nyelvész által felvett népdalokat, amelyeket később publikált és terjesztett is.

A második világháborúban nehezen tudtak élelmiszert, főként fűszereket szerezni. Az Agócsy család egyik története szerint Szigriszt Mária Valéria el-elcsent néhány babérlevelet azokból a koszorúkból, amiket Agócsy korábban kapott, és a dicső babért belefőzte a krumplifőzelékbe.

Horváth Gyuláné Agócsy Erika elbeszélése alapján

Agócsy egyik zenei példaképe, Kodály Zoltán 1945 őszén érkezett Pécsre a város vezetőinek meghívására, s nem sokkal ezután ankétot hívott össze a Dalosszövetség és a konzervatórium munkatársai részvételével.

Ekkor beszélt az új zenei nevelést érintő tervéről. Mivel úgy látta, hogy a pécsi konzervatórium tanárai: Agócsy László, Weininger Margit, és Maros Rudolf alkalmasak arra, hogy a Kodály-koncepciót gyakorlati próbának vessék alá, elkezdődhetett a munka, amit Kodály személyesen felügyelt.

1945. október 27-én az akkori Notre Dame zárda, a mai Leőwey Klára Gimnázium nagytermében zajlott le a történelmi jelentőségű esemény, amelyen Agócsy László előképzős csoportja mutatta be Kodály elképzeléseit. Itt hangzottak el – vélhetően először ‒ Kodály Zoltán híres szavai a zenei nevelésről.

„Mi, pécsi muzsikusok tudtuk, hogy Kodályék városunkban vannak, de úgy gondoltuk, egy ideig nem zavarjuk. Egyik délelőtt nagy meglepetésünkre Kodály tanár úr megjelent közöttünk, és feltette a kérdést: Miért nem vesszük igénybe a segítségét?[…]

Szeptember végén 8-9 éves gyermekekből álló 3 csoporttal kezdtük el[…]azt a tanítást, melynek minden lépését Kodály szemmel kísérte. Szinte naponta bejött az iskolába, beült óráinkra,[…] És énekelt a gyermekeknek,[ …]

A kis előképzősök[ …]minden félelem nélkül követték Kodály útmutatását.”

Agócsy László visszaemlékezése. Nádor, i.m. 18.

„Mit kell tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és a zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak s egész életre beleoltsa a nemesebb zene szomját. Nem a fogalmi, racionális oldalról kell megközelíteni. Nem algebrai jelek rendszerét, titkos írását egy, a gyermekre közömbös nyelvet kell benne láttatni. A közvetlen megérzés útját kell egyengetni.”

A Kodály-koncepció bevezetésének első öt éve alatt világossá vált, hogy megfelelő tananyag nélkül a munka tovább nem folytatható. Így készültek el Agócsy László, Horváth Mihály, Irsai Vera és Szőnyi Erzsébet szerkesztésében az Olvasókönyv a szolmizálóknak, ill. az alsó-, és középfokú Szolfézs Példatárak, majd a későbbiekben számos más segédanyag.

Kodály figyelemmel kísérte és személyesen is segítette Agócsy László munkáját. Az ő hathatós támogatásával jött létre 1954-ben Pécsett az ének-zene tagozatos általános iskola Péczely Lászlóné vezetésével a Pedagógiai Főiskola Gyakorló Iskolájában. Kodály nagyrabecsülését mutatja az a jelige-szerű kórusmű, és annak dedikációja is, amelyet 1962. december 8-án, Vargha Károly szövegére komponált. A mű dedikációja: „Agócsy Lászlónak, a pécsi éneklő ifjúság vezérének.”

Kodály Z. – Vargha K.: Az éneklő ifjúsághoz.
Agócsy László. Forrás: Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. Pécs, 1959, 112-113.

A Szeráfi Kórus 1959. május 10-én, a Ferences plébániatemplom karzatának lezárásával feloszlott. 1963-ban megjelent Agócsy madrigál és kórusdal gyűjteménye Szállj szép énekszó címmel, s ugyanebben az évben, Kodály Zoltán hathatós támogatásával és Ivasivka Mátyás munkájának köszönhetően a Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban is létrejött az ének-zene tagozat.

1964. június 26. és július 3. között az International Society for Music Education (ISME), azaz a Nemzetközi Zeneoktatási Szervezet konferenciát tartott Budapesten. Az eseményen Agócsy László bemutató tanítása prezentálta a Kodály-koncepciót a nemzetközi zenetudós társadalomnak.

1967-ben 40 éves évfordulóját ünnepelte a pécsi Éneklő Ifjúság mozgalom. Az alkalomra dr. Vargha Károly: Daloló tavasz c. szövegét Bárdos Lajos zenésítette meg. 1967. május 6-án volt az ősbemutató, Bárdos jelenlétében, mikor is egy alkalmi, pécsi énektanárokból alakult együttes énekelt.

Még ugyanebben az évben kezdődtek Pécsett a Jeunesses Musicales Nemzetközi Zenei Táborok, ahol a magyarok és külföldiek ekkoriban főként szolfézst tanulhattak, hogy később Európa-szerte terjesszék a Kodály-koncepció ezen részét.

 

Agócsy, egy olasz tanítványának, Giovanni Mangioné-nak köszönhetően 1970-től többször járt Olaszországban, Fermóban, majd Firenzében, később Milánóban. Az 1973-as pécsi Zenei Tábor spanyol hallgatói: Ireneu Segarra és Joan Casals 1975-ben hívták meg őt és Vargha Károlyt Montserratba, ahol csaknem egy teljes hónapot töltöttek el.

 

1966-ban Agócsy László „Kiváló tanár” lett. 1971-ben nyugdíjba ment, de továbbra is aktív maradt. 1981. október 27-én Kodály-emléktáblát avattak a Leöwey Klára Gimnáziumban annak emlékére, hogy 1945-ben ugyanazon a napon kezdték el a Kodály-koncepció gyakorlatba vezetését Pécsett.

 

A kivételes képességű, rendkívül sokoldalú tanár, karnagy, és muzsikus hagyatéka, aminek négy pillére: Isten, haza, család, zene voltak, 1993-ban bekövetkezett halála után is tovább élt. 1995-ben leánya: Horváth Gyuláné Agócsy Erika, Ivasivka Mátyással és Dobos Lászlóné Harmath Ilkával egy nevét viselő zeneiskolát alapított Pécsett.

Agócsy László 80 évesen.
Agócsy László 85 éves.
Agócsy László unokájával, Horváth Csabával. Horváth Gyuláné Agócsy Erika magángyűjteményéből

„Valenciában rendeztünk tanfolyamot, […] S hogy ezek a tanfolyamok nemcsak levegőben elhangzó szavak voltak, bizonyítja, hogy mindhárom kolléga könyvet írt a magyar módszerről.”

Nádor, i.m. 24.

Konferencián, mint előadó. 1971, Fermo, Olaszország.

A Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara Agócsy Szimpóziumok és egy konferencia megrendezésével tisztelgett előtte. Pécs városának elismerését az az 1999-ben elhelyezésre került és nemrégiben felújított emléktábla is jelzi, ami a régi Zeneművészeti Főiskola épületén, a pécsi Mátyás király utca 15. szám alatt található.

Szerző: Dr. Varga Ildikó (Varga Ildikó Rita Anna)

www.ildikovarga.hu

Felhasznált irodalom:
– Dr. Varga Ildikó: „És a muzsika a mi családi szakmánk dísze, becsülete.” A Szigriszt-Poldini-Agócsy-Horváth muzsikuscsaládról, és a Kodály-koncepció gyakorlati megvalósításának első, úttörő, pécsi lépéseiről PARLANDO 2017/I. http://www.parlando.hu/2017/2017-1/Varga-Ildiko.pdf
– Az „És a muzsika a mi családi szakmánk dísze, becsülete” című kiállítás anyaga. Főmunkatárs és kurátor: Dr. Varga Ildikó. Pécs, Tudásközpont, Zeneműtár, 2017. január 27. – 2018. január 27.
– Dr. Nádor Tamás: Agócsy László. Baranyai Művelődés, Pécs, 1990/3.
– Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. Pécs, 1959. 97–125, 125–145, 161–191.
– Horváth Gyuláné Agócsy Erika magángyűjteménye.
– Vargha Dezső: Ünnepi hét Pécsett 1933-ban. Dunántúl Napló, 1983. december 21.
– A VKI Mátyás Király Utcai Általános Iskolájának Jubileumi Évkönyve. Szerk.: Kunváriné Okos Ilona – Pécsi Rita. Pécs, 2008.
– A magyar zenei nevelés rendszere, Kodály nevelési elvei, F. k.: Lovas György, Budapest, Zeneműnyomda.
– Dr. Nádor Tamás: Kodály Zoltán és Pécs Baranya. Pécs, 1982.
– Dunántúli Napló, 1972. december 17.
– Ivasivka Mátyás – Kovács Attila: Pécsi Concerto. Cd-melléklet.
– Agócsy László 85 éves. Dunántúli Napló, 1991. febr. 28.
– Kottapéldák: Pécs, Csorba Győző Könyvtár, Zeneműtár.
– A pécsi Csorba Győző Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye.
?
Impresszum

Főszerkesztő: Dévényi Anna, Bánkuti Gábor
Munkatárs: Szabó Attila (szerkesztő)
Elérhetőség: pecs8.info@gmail.com