Boros István, Baranya vármegye és Pécs város közellátási kormánybiztosának
jelentése Faragho Gábor közellátásügyi miniszternek a szovjet és a bolgár katonai
egységek, valamint a szerb partizáncsapatok önkényeskedéseiről

Pécs, 1945. február 20.

Másolat

Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város
közellátási kormánybiztosától
1/korm. bizt./1945.

Vitéz Faragho Gábor úrnak,
közellátásügyi miniszter
Debrecen

 

Hivatkozással [a] 10.043/K. M. 1945. szám alatt levélben hozzám leadott rendeletre, tisztelettel jelentem, hogy a közellátási helyzetről adandó tájékoztatáshoz szükséges adatok, tekintve a mostani közlekedési viszonyokat, melyek úgy a rendelet kézhezvételét, mint annak elintézését és beterjesztését megnehezítik, még nem érkeztek be.

Mindazonáltal, részben támaszkodva Baranya vármegye alispánjának a Közellátási Minisztériumhoz február hó 10-én beterjesztett 47/ke. 1945. számú, ezen tárgyú jelentésére, de főleg a vármegyébe történt kiszállásom alatt szerzett személyes tapasztalataim s megbízható értesüléseim alapján, a helyzetről a következőkben számolhatok be.

[A] valóság az, hogy a Vörös Hadsereg pécsi katonai parancsnokságának követelése úgy a mezőgazdasági terményekben, mint vágóállatokban oly magas, hogy az túlhaladja [a] legtöbb vármegyei járás teljesítőképességét. Igaz ugyan, hogy e tárgyban, közbenjárásomra még tárgyalások folynak, de a leengedni szándékolt százalék oly csekély, hogy a beszolgáltatandó mennyiség még mindig túlhaladja az egész vármegye teljesítőképességét. Pontos adatok még nem állanak rendelkezésemre, lehet, hogy a követelt mennyiségek talán az egyes gazdák összes készleteinek elrekvirálásával elő lennének teremthetők, de mi marad akkor vetőmagul az új termés biztosítására, mi marad a további állattenyésztéshez, s mi marad a lakosság kellő élelmezéséhez.

Az orosz katonai parancsnokságon kívül azonban a bolgár hadsereg parancsnoksága is, nem számítva a szerb partizánalakulatokat, szintén túl magas igénylésekkel állanak elő, melyek az orosz parancsnokság követeléseinek kielégítése után még megkímélt mennyiségeket is elviszik.

Az is igaz, hogy a pécsi orosz katonai parancsnokság és a vidéki parancsnokságok nincsenek összhangban. Legtöbbször a vidéki orosz és bolgár katonai parancsnokságok figyelmen kívül hagyják a pécsi parancsnokság rendeleteit, s önhatalmúlag járnak el. Kitűnik ez Baranya vármegye alispánjának hivatkozott rendeletében felhozott azon tényből, hogy a megállapodás ellenére a lekötött vágóállatok darabszámában nem akartak birkát átvenni, holott azt kötelesek volnának. Ugyanígy [a] tengerit csak morzsoltan veszik át, holott az igénylés értelmében csövesen is leadható. Azonkívül egyes parancsnokok a három hónapra beosztott beszolgáltatás teljesítését azonnal követelik.

Tény az, hogy felelőtlen partizánalakulatok erőszakkal és legtöbbször ellenszolgáltatás nélkül nagymennyiségű terményt és állatokat rekvirálnak. Sok helyen már a vetőmagot is elvitték.

Valóság, hogy a lóállomány 1/6-ára – 1/7-ére lefogyott, s ez a megmaradt rész is legyengült, csenevész, munkára alig alkalmazható, s a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzése azokkal lehetetlen.

Igaz az is, hogy a lakosság többsége hosszabb időre, igazán indokolatlan munkaszolgálatokra van kirendelve, s ezáltal a szükséges gazdasági munkálataiktól vonatnak el. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a siklósi járásban 23 község, a szentlőrinciben 7 község üríttetett ki, és azokat a bolgár hadsereg – mint felvonulási területet − megszállta.

Az is tény, hogy a siklósi és szentlőrinci járást már mintegy 20 000 lelket számláló partizáncsalád lepte el, kiket a községnek nemcsak teljesen ingyen kell eltartaniuk, de semmi munkát sem végeznek, s hozzá még fosztogatnak, lakásokat törnek fel és erőszakoskodnak is.

Sajnos Baranya vármegye részben még front mögötti országrész és még mindig átvonuló terület, amelyet minden átvonuló alakulat saját kénye-kedve szerint sarcol meg.

Most folynak rendelkezésem szerint a terménykészletek és állatállományok összeírásai és lehetőleg pontos adatok megállapításai, de attól félek, hogy mire ezen „pontos” adatok a kezembe kerülnek, az összeírt készletek már erősen lefogynak, vagy egyáltalán meg sem lesznek.

Nagyon kérem Miniszter Urat, hogy a legfelsőbb orosz katonai parancsnokságnál közbenjárni méltóztassék aziránt, hogy a fentebb vázolt atrocitások megszüntessenek és a lakosságnak, különösen a falvak lakosságának ne kelljen folyton rettegniük egyes felelős és felelőtlen alakulatok erőszakoskodásaitól, sőt életveszélyes fenyegetéseitől. Hiszen így a lakosság alig mer hazulról elmozdulni is, s a már égető gazdasági munkákat is részben a hozzá szükséges állatok, eszközök és vetőmag hiánya, részben az erőszakoskodásoktól való félelem és rettegés miatt nem teljesítik, s nem teljesíthetik.

Szükséges volna, hogy a Pécs városi, s a megyei hatóságok és a Vörös Hadsereg pécsi parancsnoksága közt úgy gazdasági, mint politikai tekintetben létrejött megállapodásokat a vidéki katonai hatóságok is betartsák. Az erőszakos, úgy [a] hivatalos, mint [a] felelőtlen rekvirálások megszűnjenek.

Szükséges volna, hogy a felelőtlen partizánalakulatok s a beköltözött partizáncsaládok

Baranya vármegyéből kitelepíttessenek, hiszen a németajkúak által elhagyott bácskai és bánáti falvakban túlontúl bő hely áll rendelkezésükre.

Szükségesnek tartom ezt főleg politikai szempontból is, mert a beözönlött és még mindig özönlő partizáncsaládok [egy] esetleges népszámlálásnál vagy népszavazásnál mint itteni lakosok fognak szerepelni, s fogják megdönteni, túlhaladni a magyarság létszámát.

[Az] idevágó adatokat egyben már az orosz katonai parancsnokságok és biztonsági szervek részére beszolgáltattam, s tiltakozásomat bejelentve, segítségüket kértem.

Szükséges volna, hogy most már létrejöjjön a megértés, a teljes megbékélés, hiszen most már az itteni Vörös Hadsereg is meggyőződhetett róla, hogy Baranya vármegye lakossága sohasem volt az orosz nép ellensége.

Szükséges ez annál is inkább, mert félő, hogy az előadottak szerint súlyosnak minősíthető helyzet következtében úgy Pécs városa, mint egész Baranya vármegye lakossága az éhínség borzalmas pusztításainak lesz kitéve.

Dr. Boros s. k.
főispán,
közellátási kormánybiztos

P. H.

A dokumentumot közli L. Balogh Béni (Szerk.): „Törvényes” megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között. Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2015. 189. dokumentum
?
Impresszum

Főszerkesztő: Dévényi Anna, Bánkuti Gábor
Munkatárs: Szabó Attila (szerkesztő)
Elérhetőség: pecs8.info@gmail.com