Nőimitátor, 300 forintos nő és szex-show a színpadon.

Pál Mihály domborműve az Olympia nyugati homlokzatán (Életöröm II.) Csorba Győző Könyvtár, Tóth Tibor Endre képeslapgyűjteménye

A PTE BTK Történettudományi Intézetének hallgatói önálló kutatással is bekapcsolódhattak a Pécs8 programjaiba. Hauser Martin és Szűcs Cintia a pécsi Olympia történetének járt utána, folyamatosan bővülő kutatásukból egy meglepő részletet közlünk:

A legfőképp bányászok által látogatott Vendéglátó Kombinátban gyakorta tartottak politikai megbeszéléseket, magyar és külföldi párt- és munkásküldöttségeket fogadtak itt, illetve versenyeket, bemutatókat szerveztek a nagyközönség számára. Esténként azonban a szórakozás, a dübörgő zene, a táncparketten kopogó cipők, s a poharak csörömpölése vette át a szerepet. Talán még sokan emlékeznek az itt tartott sváb- és cigánybálokra, szalagavatókra, a farsangi és gólyabálokra. Arra azonban vélhetően kevesebben, hogy olykor kik is szórakoztatták a bárműsorok örömittas és bormámoros vendégeit.

Borsos Miklós szobra az Olympia bejáratánál (Napbanéző) Csorba Győző Könyvtár, Tóth Tibor Endre képeslapgyűjteménye

A hetvenes években például egy jugoszláv vendégművész, „Gabi” táncolt az Olympia színpadán. Produkciójáról Nappal férfi – éjjel „nő” címmel a Dunántúli Napló is tudósított:

„…és akkor vörös lepelben belibben a barna lobonc-hajú lány. Kecses mozdulattal megszabadul a könnyű belépőtől, majd egynéhányszor megperdül a parketten, aztán évődni kezd a férfi vendégekkel. Történetesen egy teljesen megbűvölt koros, kopasz úr ölébe pilled. […] Ezt követően jól kivitelezett csípőmozgással úgy siklik el az asztalok előtt, hogy a merészebb férfiúk már csak bódító orgonaillatát simogathatják.  Látható még: a táncosnő csábos vonaglása csöppnyi alsóban.  Szemtanúi lehetünk a karcsútestű lány ismételt vetkőzésének, amikor csipkés felső fehérneműjét diszkréten összefogva maga előtt tartja. Befejezésül, ezt a ruhadarabot, valamint hosszú barna parókáját is maga mellé szórja.  Ez a produkció tetőpontja. A könnyű kalandot áhító sikerférfiak döbbenten mérik végig – Gabi, az Olympia bár jugoszláv vendégművésze ugyanis férfi.”

A név tehát nem elírás, az államszocializmus puritán homlokzata mögött egy nőimitátor előadó – a húsz esztendős Viljevac Zseljko – bukkan föl, aki fél éves magyarországi turnéja keretében két hónapon át szórakoztatta az Olympia vendégeit.

De nem ez az egyetlen megdöbbenésre okot adó eset, ugyanis 1970-ben szintén az Olympiában tartották meg az első „Super sex-show”-t, amelynek részleteiről csak annyit sikerült kiderítenünk, hogy egy zenével egybekötött vetkőzős táncbemutatóról volt szó. Érdekességként érdemes kiemelni, hogy ezeken a napokon az Olympia nyitvatartási idejét mindig meghosszabbították.

És mit szóljunk ahhoz a nyilván nem kivételes esethez, amit László Lajos Uránbányászok című könyve is megörökít, amikor is egy bányász egy „sötétkék ruhás, platinaszőke nőt pillant meg”?
Íme:

„Átbotorkálunk a táncolók között. A nő elénk kerül.
– Nézd…!
– Mit…?
A bányászt elfutja a méreg.
– Te gyámoltalan! A talpát…!
A körömcipő talpán: 300.
– Ez a nő háromszáz forint.”

Érdekes módon az alig álcázott prostitúció jelensége sem érte el a szocialista erkölcs máskor oly éber őreinek ingerküszöbét.

Felhasznált irodalom:
Pilkhoffer Mónika: Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. Században. Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Pécs, 2008; László Lajos: Uránbányászok. Gondolat, Bp., 1974. 126-127; Mécs László: Nappal férfi – éjjel „nő” Dunántúli Napló, 1972. augusztus 9; ”Super sex-show” (Hirdetés) Dunántúli Napló, 1970. június 3.
?
Impresszum

Főszerkesztő: Dévényi Anna, Bánkuti Gábor
Munkatárs: Szabó Attila (szerkesztő)
Elérhetőség: pecs8.info@gmail.com