Pécs8 tábor 2020 – 1. nap
A lakótelep „társadalmasodása”
1. nap – Történelmi séta a Szigeti úti lakótelepen Balázs Mihály vezetésével
A Szigeti városrészben tett sétán személyes történeteket, tényeket és lokális összefüggéseket tudhattunk meg a korra vonatkozóan. A gyermekkora óta a városrészben élő Misi bácsi a szanálás előtti térhasználatról és életviszonyokról, az átalakulás folyamatáról, a beköltözés örömeiről mesélt.
A séta képei:
Előadás – Dr. Bánkuti Gábor:
A településfejlesztési politika társadalmi hatásai Magyarországon a ’60-as, ’70-es években
A felmerült gondolatok megosztása mentén tudásbővítés kiscsoportos beszélgetésben.
Élményalapú közelítés az interjúzáshoz:
4 sarkos érvelés játék az asszertivitás gyakorlására
Játékleírás:
A terem négy pontjára négy szót helyezünk el: EGYETÉRTEK, TELJESEN EGYETÉRTEK, ELLENZEM, TELJESEN ELLENZEM. A játékvezető állításokat mond, amire a csapat tagjai az egyik szó mellé állnak, így mozgásukkal állást foglalnak. A csapat tagjai érveléssel kifejtik álláspontjukat a saját igazságuk mellett. Amennyiben valakit meggyőzött az elhangzó érvelés, a másik szó mellé átáll. A játékvezető akkor mond új állítást, ha valaki kimozdult eredeti helyéről. A dinamikus, mozgással kísért játék kiválóan alkalmas több nézőpont megvilágítására, a kommunikáció és az asszertivitás fejlesztésére és a vitakultúra kialakítására.
Lehetséges játékvezetői állítások:
- Az élet nem habostorta.
- Okos enged, szamár szenved.
- Az erősebb nyer az életben.
- A legtöbb konfliktus megoldódik magától, ha az ember vár…
Korszakba helyezkedés improvizatív játékokkal:
1. Dramatikus munkára ráhangoló játékok
Játékleírás:
Kapcsolódás magunkhoz, másokhoz, a témához az alábbi játékcsoportokkal
- Üzenetváltós játékok – üzenetek szavak nélkül (arcjáték, tekintet, gesztusok, testtartás, távolságtartás, „emblémák”, rejtett üzenetek)
- összetett kommunikációs játékok
- Rögtönzés-beszédre késztetés játékai
2. Szerepfelvétel
Játékleírás:
A korszakra vonatkozó előzetes ismeretekre építő, belső karakterépítő folyamat. Séta közben belső fantáziával építs meg egy karaktert. A karakterépítés lehetséges (és nem teljes) segítő kérdései:
- Válassz életkort és nemet!
- Mi a kedvenc ételed?
- Milyen a külsőd?
- Ki vagy az 1960-as évek végén?
- Mivel foglalkozol?
- Miként van berendezve a szobád?
- Mit csinálsz a szabadidődben legszívesebben?
- Kikkel élsz?
- Milyen konfliktusaid voltak mostanában?
- Milyen ajándékot kaptál tavaly a születésnapodra?
3. Szerepek aktiválásával egy képzelt korabeli családi hétköznap megelevenítése (alkalmazott drámajáték)
Játékleírás:
- A létrehozott szerepek mentén családok alakítása
- Egy családi hétköznap lejátszása improvizációval.
Előadás – Slachta Krisztina: Gyűrűfű elnéptelenedése
(online bejelentkezés)
Slachta Krisztina Gyűrűfű, az elnéptelenedett baranyai falu történetét bemutató előadásában arra kereste a választ, hogyan hatott a központosított szocialista településfejlesztés a megye aprófalvas szerkezetére, milyen társadalmi, gazdasági, vagy akár földrajzi sajátosságok, változások és beavatkozások vezettek egy-egy település teljes eltűnéséhez.
A Kádár-kori településfejlesztés elsődlegesen az ipari központokra fókuszált, az intézkedések tendenciózusan a települések egyre magasabb fokú központosítására irányultak. Mindazonáltal téves következtetés, hogy az 1971-ben elfogadott Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció (OTK) bevezetésének volt egyenes következménye Gyűrűfű elnéptelenedése, a lakók kollektív döntésen alapuló elköltözése. Gyűrűfűt 1970 decemberében hagyta el az utolsó lakó (azonban a 0 lakost rögzítő adat először 1974-ben jelent meg a statisztikákban). Az elnéptelenedés valódi okai már jóval az OTK megjelenése előtt megpecsételték a falu sorsát: az 1940-es évek közepének kényszermigrációi – a németek kitelepítése és a szlovákiai magyarok betelepítése – nyomán már az 1950-es években megkezdődött és egyre rohamosabbá váló elköltözési hullám 1970 nyarán érte el végső fázisát, amikor kiderült, hogy szeptembertől már az alsó tagozatos gyerekeknek is bentlakásos iskolába kell járniuk Ibafára. A családok a nyár folyamán épphogy felhúzott és lakhatóvá tett új házakba költöztek be, hogy a szeptemberi iskolakezdést már valamelyik környező városban kezdjék a gyerekek: főleg Szentlőrincen és Pécsett.
Élettörténet lakóhelyekben elbeszélve – Vonyó József: Egy életút topográfiája
Képek az első napról: