Pécs8 tábor 2020 – 1. nap

A lakótelep „társadalmasodása”

1. nap – Történelmi séta a Szigeti úti lakótelepen Balázs Mihály vezetésével

A Szigeti városrészben tett sétán személyes történeteket, tényeket és lokális összefüggéseket tudhattunk meg a korra vonatkozóan. A gyermekkora óta a városrészben élő Misi bácsi a szanálás előtti térhasználatról és életviszonyokról, az átalakulás folyamatáról, a beköltözés örömeiről mesélt.

A séta képei:

Előadás – Dr. Bánkuti Gábor:
A településfejlesztési politika társadalmi hatásai Magyarországon a ’60-as, ’70-es években

A felmerült gondolatok megosztása mentén tudásbővítés kiscsoportos beszélgetésben.

Élményalapú közelítés az interjúzáshoz:
4 sarkos érvelés játék az asszertivitás gyakorlására

Játékleírás:

A terem négy pontjára négy szót helyezünk el: EGYETÉRTEK, TELJESEN EGYETÉRTEK, ELLENZEM, TELJESEN ELLENZEM. A játékvezető állításokat mond, amire a csapat tagjai az egyik szó mellé állnak, így mozgásukkal állást foglalnak. A csapat tagjai érveléssel kifejtik álláspontjukat a saját igazságuk mellett. Amennyiben valakit meggyőzött az elhangzó érvelés, a másik szó mellé átáll. A játékvezető akkor mond új állítást, ha valaki kimozdult eredeti helyéről. A dinamikus, mozgással kísért játék kiválóan alkalmas több nézőpont megvilágítására, a kommunikáció és az asszertivitás fejlesztésére és a vitakultúra kialakítására.

Lehetséges játékvezetői állítások:

Az élet nem habostorta.
Okos enged, szamár szenved.
Az erősebb nyer az életben.
A legtöbb konfliktus megoldódik magától, ha az ember vár…

Korszakba helyezkedés improvizatív játékokkal:

1. Dramatikus munkára ráhangoló játékok

Játékleírás:

Kapcsolódás magunkhoz, másokhoz, a témához az alábbi játékcsoportokkal

Üzenetváltós játékok – üzenetek szavak nélkül (arcjáték, tekintet, gesztusok, testtartás, távolságtartás, „emblémák”, rejtett üzenetek)
összetett kommunikációs játékok
Rögtönzés-beszédre késztetés játékai

2. Szerepfelvétel

Játékleírás:

A korszakra vonatkozó előzetes ismeretekre építő, belső karakterépítő folyamat. Séta közben belső fantáziával építs meg egy karaktert. A karakterépítés lehetséges (és nem teljes) segítő kérdései:

Válassz életkort és nemet!
Mi a kedvenc ételed?
Milyen a külsőd?
Ki vagy az 1960-as évek végén?
Mivel foglalkozol?
Miként van berendezve a szobád?
Mit csinálsz a szabadidődben legszívesebben?
Kikkel élsz?
Milyen konfliktusaid voltak mostanában?
Milyen ajándékot kaptál tavaly a születésnapodra?

3. Szerepek aktiválásával egy képzelt korabeli családi hétköznap megelevenítése (alkalmazott drámajáték)

Játékleírás:

A létrehozott szerepek mentén családok alakítása
Egy családi hétköznap lejátszása improvizációval.

Előadás – Slachta Krisztina: Gyűrűfű elnéptelenedése

(online bejelentkezés)

Slachta Krisztina Gyűrűfű, az elnéptelenedett baranyai falu történetét bemutató előadásában arra kereste a választ, hogyan hatott a központosított szocialista településfejlesztés a megye aprófalvas szerkezetére, milyen társadalmi, gazdasági, vagy akár földrajzi sajátosságok, változások és beavatkozások vezettek egy-egy település teljes eltűnéséhez.

A Kádár-kori településfejlesztés elsődlegesen az ipari központokra fókuszált, az intézkedések tendenciózusan a települések egyre magasabb fokú központosítására irányultak. Mindazonáltal téves következtetés, hogy az 1971-ben elfogadott Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció (OTK) bevezetésének volt egyenes következménye Gyűrűfű elnéptelenedése, a lakók kollektív döntésen alapuló elköltözése. Gyűrűfűt 1970 decemberében hagyta el az utolsó lakó (azonban a 0 lakost rögzítő adat először 1974-ben jelent meg a statisztikákban). Az elnéptelenedés valódi okai már jóval az OTK megjelenése előtt megpecsételték a falu sorsát: az 1940-es évek közepének kényszermigrációi – a németek kitelepítése és a szlovákiai magyarok betelepítése – nyomán már az 1950-es években megkezdődött és egyre rohamosabbá váló elköltözési hullám 1970 nyarán érte el végső fázisát, amikor kiderült, hogy szeptembertől már az alsó tagozatos gyerekeknek is bentlakásos iskolába kell járniuk Ibafára. A családok a nyár folyamán épphogy felhúzott és lakhatóvá tett új házakba költöztek be, hogy a szeptemberi iskolakezdést már valamelyik környező városban kezdjék a gyerekek: főleg Szentlőrincen és Pécsett.