Régert Réka: Kettes számú pontos vers az alkonyatról

Régert Réka

Kettes számú pontos vers az alkonyatról

„Kilenc perccel nyolc óra múlt”,
Megtelt a tér csenddel.
A helyi járat megállóban
Láttam a földön fekvő embert.

„A körbejárható szívet
a lüktető artériákkal”,
melyet robbanásig feszít a nyugalom.

Ma este is cigarettát szívott és mormogott.
A Kórháztér macskakövén
Lopódzó tekintete követte a lépteket,
Olyan…
Mesteri pontossággal, mint
Egy vászon a képkeretet.
  
Vasarely, pécsi születésű,
Ötven előtt festőként kezdte.
Legismertebb műve a „Zebrák”…
Gyalogátkelő – továbbgondolva -,
Igényes fekete-fehér testtel.

„Túl az álmokon”
Oda kéne figyelnem, mert egyre

„Sötétebb lesz az út fölött” és
Én még mindig hazafelé döcögök.

Mindig gyalog járok és
Tv-torony irányba tartok,
Ahogy azt megtanították az otthoniak.

Szív-távolságban mérve messze vannak tőlem,
Én kézen fogva a magányt,
Közben „haza” értem.
Haza, mert most ez a város az otthonom…
Átjárja a pécsi szobámat a nyugalom.
Zörög odakint a november az ablakon…

Hajnali három harminchétkor is hálával tartozom.

2020. november 19.