Összeállította: Szakács Emília, magyartanár
(Szent Mór Iskolaközpont, Pécs)
1.
A vers beszélője a vershelyzetet teremtő kezdő sorokban és a zárlatban a tájlíra/természetlíra igényét fogalmazza meg:
„meg kellene írnom a kettes számú / pontos verset az alkonyatról”.
b)
Készíts listát az alkonyati időt megverselő természetlíra/tájlíra jellemzőiről a Csokonai-versrészlet és Tóth Árpád, illetve Radnóti Miklós versei alapján!
Jegyzetedhez használd föl az alábbi képek befogadói tapasztalatait is!
Mednyánszky László (1852-1919)
Alkonyi táj
Márffy Ödön (1878-1959)
Alkonyi fények vízen
Pécs Belváros (2016)
Cseri László fotója
c)
Gyűjtsd össze T-táblázatban azokat az elemeket Bertók László verséből, melyek a tájversekhez kapcsolják, illetve azokat, amelyek más verstípus, más lírai szöveg sajátosságait erősítik!
d)
Tájvers-e Bertók László Miközben című költeménye? Állásfoglalásodat indokold! Az érvelés fölépítéséhez használd föl a T-táblázat anyagát! Írásmunkád terjedelme 150-200 szó legyen.
2.
A vers beszélője különleges státuszú én: költő. Ez a vershelyzetet teremtő kezdő sorokból kiderül.
Mit tudsz meg még ezen kívül a lírai énről? Gondold végig lépésről lépésre!
a)
Használd a szemponttáblázatot a vizsgálódáshoz!
b)
Mit mond el a szöveg a városról, a beszélő szűkebb és tágabb környezetéről? Írj idézeteket az alakzatba!
c)
Keresd meg az idézetekhez illő képeket!
3.
A város képei átlényegítve, allegorizálva veszik körül a megszólaló ént. Az allegóriaépítés hagyományhoz kötött formája a képek nagybetűs kiemelése. Vizsgáld meg a kiemelt képeket!
„miközben Ég és Föld között
a Földhöz egyre közelebb
én a Nagy Szendvics közepe
elképzelem újra a Várost
a Hegy és Nap fiát”
a)
Az allegóriaszerkezet szabálya, hogy a kifejező képhez közvetlenül hozzárendelhető a kifejezett tartalom, azaz kifejező és kifejezett között megfelelés van.
Az Ég és Föld az én pozícióját, a Hegy és a Nap metaforikus kapcsolódása az önmagában is allegorizált Város státuszát jelöli ki.
– Mi a tartalma ezeknek a látszólag nagyon egyszerű képeknek?
– Hogyan kapcsolódnak a költészethagyományhoz, a poétikus beszéd és látásmód tradícióihoz?
A válasz megfogalmazásához használj néhány mankót!
b)
Gondold végig, a vers képi anyaga hogyan kötődik a költészethagyományhoz, milyen többletjelentésekkel gazdagítja a szöveget ez a párbeszéd? Mi a szerepe a profán, a mindennapi megjelenésének – Nagy Szendvics – a poétikus tartalmak szomszédságában?
Gondolataidat egy szabadon választott grafikai szervező segítségével – pl. fürtábra, gondolkodástérkép, szemponttáblázat – rögzítsd!
c)
A gazdag képvilág sok és sokféle alakzattal együtt alkotja a vers lírai textúráját. Milyen alakzatok ezek? Mi a szerepük a versbeszéd alakulásában?
Válaszoddal egészítsd ki az előző feladat megoldását rögzítő ábrát!
d)
A grafikai szervező felhasználásával írj szerkesztett miniesszét – 150-200 szó – a vers költői képeinek és alakzatainak szerepéről!
4.
Ha idáig eljutottál, minden bizonnyal nagyon sokat tudsz a szövegről. Vannak még kérdéseid? Jegyezd föl őket, majd nézd meg a videót!
a)
Ha a szerzői előszó vagy László Csaba előadása hozzásegített ahhoz, hogy választ kapj a kérdéseidre, jegyezd föl ezeket a válaszokat!
b)
A továbbra is válaszra váló kérdéseidet, problémáidat oszd meg tanulótársaiddal, és/vagy konzultálj a tanároddal!
c)
Jegyezd föl azt az információt vagy felismerést is, mely nincs összefüggésben a kérdéslistáddal, de úgy gondolod, közelebb vitt a vers megértéséhez!
d)
Folytassatok megbeszélést a tanulócsoportban vagy osztályban arról, hogy a műalkotás és a befogadó kapcsolatát hogyan befolyásolja a szerző, illetve az életmű ismerete vagy a mű szerzői értelmezése!
e)
Ugye, most már arra is tudsz válaszolni, miért mondja a vers beszélője: „meg kellene írnom a kettes számú / pontos verset az alkonyatról”! Sőt! Azt is tudod, hogy miért nem születik meg az a
vers. Egy közvéleménykutatás persze újabb inspirációkat adhat. Kérdezz meg két-három embert a tanulócsoportodból/osztályodból, majd a kiscsoportban osszátok meg az interjúk tapasztalatait!
f)
Nyisd meg újra a verset, és másold ki egy Word-dokumentumba! Tagold a szöveget központozási jelekkel, mondatkezdő nagybetűkkel!
g)
Kiscsoportban hasonlítsátok össze a szövegtagolásaitokat, érveljetek a megoldásaitok mellett!
5. CSINÁLD MEG! KÜLDD BE!
a)
Munkádhoz használd föl Radnóti Miklós megidézett versének és a Bertók László-versnek a szövegét oly módon, hogy mindegyikből szerepeljen egy-egy mondat vagy két-két sor a versedben!
b)
A „kettes számú pontos vers az alkonyatról” 21. századi pécsi vers legyen, olyan pécsi elemeket, helyszíneket foglalj a versbe, melyek jól felismerhetően tartalmazzák a város hangulatát, jellegzetességeit!
c)
Versed lehet időmértékes vagy ütemhangsúlyos, rímes vagy rímtelen, strófákra tagolt vagy tagolatlan, arra viszont figyelj, hogy legalább 24, legfeljebb 32 soros szöveget alkoss.
