Vidámpark – a szocialista mintaprojekt

„Havonta egy napot Pécsért”

A Vidámpark létrehozásáról a Mecseki Állat- és Növénykert 1960. augusztusi megnyitása után alig két hónappal, 1960. október 18-ai ülésén határozott az MSZMP megyei pártbizottsága. A sport- és testnevelés  kérdéseit  tárgyaló határozat hangsúlyozta, hogy a vidámpark (és a tettyei fürdőkombinát) megvalósításában „lehet, és kell is számítani a dolgozók és a fiatalok társadalmi munkájára”.  Ennek megfelelően az áprilisra tervezett munkálatokhoz a Hazafias Népfront és a városi tanács által a vidámpark építésére kezdeményezett „Havonta egy napot Pécsért” társadalmi mozgalom keretében a KISZ városi bizottsága – „tovább szélesítve a takarékossági és társadalmi munkamozgalmakat” – 1961. évi munkatervében 200 ezer társadalmi munkaórát és védnökséget vállalt. A kezdeti tervek szerint a vidámparkban horgászjáték, tölcsér- és kockadobáló, szputnyikos erőpróba-játék, céllövölde, íjászjáték és hinta állt volna a látogatók rendelkezésére, ezen kívül egy vendéglátóüzem, illetve egy úttörővasút megépítését is tervezték.

A városi tanács és a KISZ közötti „szocialista szerződés” értelmében

„Azokat a fiatalokat, akik 100 óra társadalmi munkát végeznek a „Havonta egy napot Pécsért” társadalmi mozgalom bronz, akik 150 órát teljesítenek ezüst, a 200 órát teljesítőket pedig arany plakettjével jutalmazza a tanács.  Azokat a fiatalokat, akik a vállalt létesítmények építésén 500 órát dolgoznak „Pécs mj. város díszpolgárává“ választják.” (Dunántúli Napló 1961. február 24.)

A megnyitót július 1-re tervezték. Talán e rapid határidőnek is köszönhető, hogy a munkálatok a tervezettnél korábban, már március 21-én megkezdődtek. Körülbelül 700 csákánnyal dolgoztak aznap, és még ezen a napon elkészült a vidámpark kerítése.

„A KISZ alakulásának és a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján – ha jól emlékszem március 21-én volt – amikor a város vezetői, rengeteg KISZ fiatal lapáttal és csákánnyal felszerelve találkozott a dömörkapui autóbusz-fordulónál és tették meg az első kapavágásokat.”
(Dr. Galabár Tibor, a városi tanács Végrehajtó Bizottsága titkárának visszaemlékezése. In. Lippenszky István: A mecseki kulturpark 25 éve, kézirat)

Az építkezésre elsőként a Sopiana Gépgyár szocialista munkabrigádja, a Palkó-brigád jelentkezett. Ők a szükséges lakatos munkát is vállalták és a munkaverseny szocialista protokolljának megfelelően versenyre hívták a város többi munkabrigádját. A kihívás a Dunántúli Napló (az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága és a Megyei Tanács hivatalos lapja) tudósítása szerint nem maradt eredménytelen:

„A VÁROSI TANÁCS március 24-e óta minden kedden és pénteken társadalmi munkásokat küld a vidámpark építéséhez. A dolgozók lelkesedése oly nagy, hogy az indulás utáni napokban a vállalt 80 társadalmi munkás helyett háromszázan is részt vettek a pécsi vidámpark építésében.   Az üzemek közül élenjárnak a bőrgyár, kesztyűgyár, Ingatlankezelő Vállalat és a posta dolgozói.” (Dunántúli Napló 1961.április 7.)

Májusra elkészült a vidámparkot az állatkerttel összekötő úttörővasút terve is, melynek megépítéséhez a város úttörői – az Erzsébet híd megépítésében rájuk háruló hulladékvas összegyűjtésén túlmenően – 15 vagon hulladékvas összegyűjtését ajánlották föl. Ennek értékét a mozgalom szervezői ezúttal is szocialista valutában számolták el:

„A vasgyűjtés eredményeként az „Egy napot Pécsért” társadalmi mozgalom bronz plakettjével jutalmazzuk azt az úttörőcsapatot, amelyik 100 mázsa vasat, ezüst plakettel, amelyik 150 mázsa és arany plakettel, amelyik 200 mázsa vasat gyűjt össze.” (Dunántúli Napló 1961. május 9.)

A kitűzött határidő a rohammunka ellenére irreálisnak bizonyult, legalábbis erre utal, hogy a Dunántúli Napló május 13-án különösebb magyarázat nélkül arról adott hírt, hogy a vidámpark megnyitója augusztus 20-ra várható.

Májusban mindenesetre megkezdődött a vidámpark játékainak elhelyezése, amelyeket szintén a különböző üzemek dolgozói készítettek. Az első játék a Sopiana Gépgyár által készített vitorláshajó-játék volt, ezután következett a Gázgyár kerékpárjátéka, majd a Fémiparos Vállalat gyermek-hajóhintája.

Az AKÖV dolgozói kisautóbuszt csináltak, a Pécsi Gázmű kerékpár játékokat adott, a Sopiana Gépgyár pedig KRESZ játékot. További műtárgyak érkeztek a Hőerőműtől, az Ércbányászati Vállalattól, a bőrgyárból és a KISZ-től is. Debrecen nagyerdei kultúrparkja pedig egy „Majomparádé” nevű játékot adományozott. Júniusra elkészült a karikadobáló, a helyére került a hajóhinta, a körbicikli, az autópálya, a céllövölde és a dobozdobáló.

Az országban egyedülálló volt a vidámparki könyvtár, ahol színes hazai és külföldi folyóiratok, humoros könyvek biztosították a látogatók szórakozását. A megnyitást megelőző napokban felállították a vidámpark óriáskerekét is, illetve addigra elkészült a vízvezeték és az úthálózat is megépült.

Az összeírás szerint a vidámpark építését 1961. augusztus 15-ig végül 18.638 személy végezte összesen 75. 507 társadalmi munkaórában.

A Mecseki Vidámpark megnyitójára 1961. augusztus 19. délben került sor. Ekkor a vidámpark 22 játékból állt.  A belépőjegy a felnőtteknek 1, a gyerekeknek 50 fillérbe került.

Az eszközpark a megnyitót követő időszakban tovább bővült. Az 1962-ben új játékpavilon épült, a meglévő játékokat pedig újrafestették. A bejárat előtt ez év május elsején tejet, kakaót, kávét, péksüteményeket, cukrot, csokoládét és cukrászsüteményeket árusító új pavilon nyílt.

1963 nyarának új szerzeményei egy elektromos meghajtású kis repülőjáték, amellyel egyszerre tizenhatan játszhattak, és négy elektromos szerencsejáték voltak. 1964 áprilisában nyitott a mesterlövész játék, és különböző ügyességi játékok is helyet kaptak a vidámparkban.  A Vidámpark igazi kuriózuma lett az 1964-ben ide szanált kétmotoros LI-2-es  szovjet szállító repülőgép, melynek orrából remek kilátás nyílt a környékre. Ahhoz, hogy kényelmesen fel lehessen mászni rá, az ajtajához külön hidat építettek.

Az 1965-ös tavaszi nyitásra ismét sok új játékkal és egy fagylaltozóval bővült a vidámpark. Az elektromos céllövöldékkel együtt már 37 játék közül választhattak az ide látogató gyerekek. Az év attrakciója az Elvarázsolt kastély és az új dodgempálya volt.

„A dodgempálya hatalmas népszerűségnek örvendett, mindig rengetegen voltak rajta. Az Elvarázsolt kastély előtt pedig állt egy nagy hordó, ami folyamatosan forgott, ezen keresztül lehetett csak bemenni illetve kijönni a kastélyból, azonban gyakran meg kellett állítani, mert sokan elestek benne. A kastélyban tükrök voltak, amik eltorzították az oda belépőt, illetve székek, amelyekbe beleülve rázkódtak, és a padló is mozgott, ha átsétált rajta az ember.”(Lippenszky István: A mecseki kulturpark 25 éve, kézirat)

1966-ban megépült a szabadtéri színpad, énekesek, néptánccsoportok és tánczenekarok rendszeresen fellépésére is lehetőséget adott.

Az 1985-ös évben újabb korszerűsítésen esett át a Pécsi Vidámpark. Az intézménybe új dodgemkocsik kerültek, illetve kibővítették az Elvarázsolt kastélyt is. Ekkorra a vidámpark már 52 játékegységgel rendelkezett.

Újházi Krisztina