Összeállította: Szakács Emília, magyartanár
(Szent Mór Iskolaközpont, Pécs)
Az alábbi feladatsor irodalomolvasási, versolvasási gyakorlat, mely egyetlen szöveg, Csorba Győző A város oldalában című versének fókuszba helyezésével arra biztatja a vers iránt érdeklődőket, hogy ne sajnálják az időt és figyelmet akkor, amikor egy lírai szöveg értelmezési lehetőségeit keresik. Olvasás közben hol eltávolodunk, más szövegeket is beemelve a versolvasás terébe, hol túl közel hajolunk, már-már fókuszát vesztve az olvasásnak, de mindezt azért, hogy a szöveggel együtt befogadói énünkről is térképet rajzoljunk, kijelölve a bejárási útvonalak vázlatait.
Az irodalomolvasás-irodalomértés iskolája egyszerre receptív és aktív folyamat. Azaz a befogadás mélysége nem független a befogadó ”alkotói” aktivitásától. Az olvasás és az újraolvasások során saját olvasatunkat alkotjuk meg, és ez a folyamat fölhasználja azokat az előzetes tapasztalatokat, módszereket és eszközkészletet, melyeknek birtokában szembenézünk a szöveggel.
Az alábbi feladatsor egy olvasat/lehetséges olvasat kialakításának lehetséges útvonalát rajzolja föl. Az eredmény minden esetben személyes. Ezért nem készült a gyakorlatokhoz „megoldási útmutató”.
1. feladat
Az alábbi versek más-más költőtől, más-más korból valók. Valamilyen módon – formai jegyek, beszédmód, beszédhelyzet, hangulat, a témák kapcsolódásai, lírapoétikai sajátosságok… stb. – mégis összeköthetjük őket.
1.
Olvasd el a verseket tetszőleges sorrendben!
2.
A Csorba Győző-verset olvasd el újra!
3.
A szemponttáblázat segítségével vizsgáld meg a szövegeket!
2. feladat
Csorba Győző versében három költő jelenik meg: a versbeli beszélő, aki azonos a szerzővel, a XV. századi poéta, Janus Pannonius és a jövőből valaki, egy ismeretlen, aki ugyanúgy összeköti távoli korok költőit, ahogyan a XX. századi pécsi költő, Csorba Győző.
a)
A vers alábbi szavai a közegre, a környezetre utalnak. Készíts szófelhőt belőlük! A szófelhőbe szerkeszd bele azt a négy-öt szót, kifejezést is, melyet a szöveg értelmezése szempontjából kulcsfontosságúnak vélsz, illetve a párhuzamosan olvasott versekből is válassz egyenként 2-3 kulcsszót, melyek szintén kerüljenek bele a munkádba.
este – csípős-nyers – nyári – csöndes – este – ablak – város oldala – vaksötét – század bércei – város oldala – szél
b)
Adj címet az alkotásodnak!
3. feladat
Hallgasd meg Csorba Győző versét Köles Ferencnek, a Pécsi Nemzeti Színház színművészének előadásában, illetve a vers előtt Görföl Balázs – irodalmár, a Jelenkor folyóirat szerkesztője – előszavát!
a)
Készíts jegyzetet az irodalmár bevezetőjéből! Jegyzetedben emeld ki azokat a gondolatokat, melyeket Görföl Balázs világított meg számodra a versből, illetve külön színt használva egészítsd ki a jegyzetedet a tisztázandó kérdéseiddel!
b)
Köles Ferenc előadásában találtál-e olyan elemet, mely akár érzelmileg, akár a megértést elősegítve hatással volt rád? Mi volt ez?
c)
Fogalmazd meg egy 100-150 szavas miniesszében, miről szól Csorba Győző verse!
4. feladat
Csorba Győző verse egyetlen, lírapoétikai tudatossággal „félreszerkesztett” mondat.
a)
Bizonyítsd be vagy cáfold az állítást! Igazold, hogy a vers nyelvtani, nyelvhasználati szempontból az élőbeszéd szerkesztetlensége felé lejt, s magyarázd meg, milyen cél érdekében teszi a stílushatás eszközévé, stilémává a mondatszerkesztést a szöveg!
b)
A vers ismétlődő gondolata a megkapaszkodás, a látás/eligazodás hiánya, a hiány (este, csípős-nyers, vaksi ablak, fázékony), mely mindhárom idősíkban (a távoli múltban, XV. század – a vers megírásának jelenében, XX. század utolsó harmada – és a nagyon távoli jövőben) ott van. Mit jelenthet a megfogózás, illetve annak hiánya a három költő számára, kinek-kinek a saját korában? Hogyan lehet feloldani ezt a hiányt? Figyelj az idézett részletekre, és jegyezd le a gondolataidat!
5. feladat
Három egymáshoz kapcsolódó verset nézzünk meg!
Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról
Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe’ se látott,
Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.
S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?
(fordította: Weöres Sándor)
Mennyi a vers, a poéta, mennyei köztük a séta!
hallani – angyali zsúr –, pendül a hajnali húr.
Janust Csorba köszönti, Weörest Babits újra leközli –
négyesüket megadón nézi a négyfejü dóm.
(Fekszik a test, de a szellem fölkel a végzete ellen,
és magasulva megáll Isten lábainál.
Õrzi a Gazda az õrzõt. Mert aki jambust õrzött,
immár mennyei õr – sírja csak enteriõr.)
Csorba Győző: A város oldalában
Egy ilyen este mondjuk
(csípõs-nyers nyári csöndes)
mikor levél csak itt-ott
mikor ritkán remeg csak
mikor beléfogózni
mikor nincs már mi tárgyba
nincs már mi gondolatba
egy ilyen este mondjuk
ült ültél ablakodnál
a város oldalában
néztél a vaksötétbe
s nem tudtál megfogózni
Janus bátyám öcsém te
öt század bércein túl
vadmessze-messze tõlem
egy ilyen este mondjuk
pár ezred bércein túl
mikor levél… stb
ül mert hát akkor is lesz
egy költõ egy jövendõ
ül vaksi ablakánál
a város oldalában
néz-néz a vaksötétbe
és nem tud megfogózni
de emlékezni tud még
s minket öt századévnyi
bérc két szél-távolából
Janus bátyám öcsém te
fázékony árvaságban
irigy nosztalgiával
talán majd összegondol
a)
Milyen módon, milyen eszközökkel jelenik meg a hagyomány, az elődök költői világa az utódok alkotásaiban? Az ábra segítségével gyűjtsd össze a gondolataidat, és jegyezd le kulcsszavakkal!
b)
Babits Mihály Csak posta voltál (1932) című versének záró gondolata az én hagyományközvetítő szerepét és ennek a szerepnek a folytonosságát fogalmazza meg:
„Életed gyenge szál amellyel szőnek
a tájak s mult dob hurkot a jövőnek:
amit hoztál, csak annyira tied
mint a por mit lábad a szőnyegen hagy.
Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy
magad is, kit a holtak lépte vet.”
Egyetértesz-e Babitscsal? Foglalj állást! Gondolataidat támaszd alá, bizonyítsd! Érvelésedhez használd irodalmi ismereteidet, olvasmányélményeidet!
6. feladat
Tizenkét évvel ezelőtt Pécs versszerető olvasóközönsége a legszebb pécsi versekre szavazott. Az alábbi, a Pécsi Újságban megjelent lista az első huszonöt verset tartalmazza, melyben a Csorba Győző-vers is szerepel. (Janus Pannonius és Halmai Tamás verse is fönn van a listán.)
Olvasd el a verseket, és készítsd el a saját tízes listádat! (Természetesen a mellékelt listán nem található verseket is fölvehetsz.) Készíts albumot a versekből! Az albumban illusztrációkat is kapcsolhatsz a szövegekhez, és írj előszót a gyűjteményedhez!
7. feladat
Alkotói pályázat
„Gondold össze!”
A város oldalában című Csorba Győző-vers a tér kereteit megtartva időben kapcsol egymáshoz költőket: Janus Pannoniust, a fiatalon, harmincnyolc évesen elhunyt költőt, pécsi püspököt és a versbeli beszélő pécsi költőt, a hatvanhárom éves Csorba Győzőt. És még valaki mást is, ismeretlent, aki a vers keletkezésének idejében még meg sem született. Aki éppúgy „a város oldalában / néz-néz a vaksötétbe”, és „irigy nosztalgiával / talán majd összegondol”– ja a számára távoli múltban élő alkotókat, Janus Pannoniust és Csorba Győzőt.
Várjuk azoknak az alkotó fiataloknak, egyetemistáknak, a középiskolák felsőbb évfolyamaira járó diákoknak a pályamunkáit, akiket Csorba Győző verse alkotásra inspirál. A pályázatokat az alábbi feltételek szerint lehet elkészíteni és beküldeni.
- a) Vers kategóriában
A Csorba-versben feltételezett kései utód hangján írd meg azt a verset, melyben „összegondolod” Janus Pannoniust és Csorba Győzőt! Törekedj arra, hogy alkotásod szövegszerűen is megidézze Janus Pannoniust és Csorbát.
- b) Próza kategóriában
Írj novellát! A novella címe legyen azonos a Csorba-vers címével: A város oldalában. Mottóként emelj ki egy részletet a versből, és alkotásodban valamilyen formában használd föl a fiatal pécsi szobrászművész, Nyári Flóra Emlék című munkáját.
Nyári Flóra: Emlék (2021, festett kerámia, 13 x 24,5 x 12 cm)
https://www.facebook.com/nyariflorasculptor/
A novella szövegének terjedelme szóközökkel kb. 7000-10 000 karakter legyen.
A pályázatra egy pályázó legfeljebb egy-egy pályaművel (egy vers és egy novella) nevezhet. Pályamunkákat a Pécs8 e-mail címére – pecs8.info@gmail.com – várunk 2022. március 11-ig. Az alkotásokat tartalmazó e-mail-ben, kérjük, tüntessék föl az alkotó nevét, elérhetőségeit. A beküldött alkotásokat a Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat munkatársai értékelik.
A helyezettek alkotásainak közzétételét a pályázat kiírójának és partnereinek digitális felületein, közösségi portáljain lehetővé tesszük.
