Versről versre – „Gondold össze!”

A Pécs8 és a Jelenkor folyóirat „Versről versre” pályázatának második felhívásában Csorba Győző és Janus Pannonius újra-, át-, és összegondolására hívtunk.

Íme, a Jelenkor szerkesztőségének értékelése!

Pályázati értékelés

A Pécs8 izgalmas pályázatot hirdetett, amikor Csorba Győző A város oldalában című nevezetes költeménye nyomán biztatott vers- és novellaírásra. Csorba verse a nagy elődöt, Janus Pannoniust szólítja meg, vele keresi a kapcsolatot a költészet közegén keresztül, kilátásba helyezve, hogy talán majd lesz valaki a távoli jövőben, aki mindkettejükről megemlékezik, a vers szép szavával, „összegondolja” őket.

A pályázat vers kategóriája egyenesen e reménybeli utód pozícióját kínálja fel a résztvevőknek, a próza kategória pedig egy további műalkotást, Nyári Flóra szobrát is ihlető forrásként ajánlja. Csorba verse olyan gazdag, hogy sok lehetőséget kínál: merengés, szemlélődés, költői öntudat, hírnév, megrendültség, finom költői lelemények mind-mind megjelennek benne. Tisztelgő vers, de játékos is, becsvágyó is.

Fotó: Kalmár Lajos

A beérkező kilenc pályamunka közül azok emelkednek ki, amelyek bátran kapcsolódni próbálnak ehhez a gazdagsághoz, sokrétűséghez. Az tűnik hűnek Csorba és akár Janus Pannonius szellemiségéhez, ha valaki nem éri be a puszta tiszteletadással, hanem engedi megszólítani magát a lehetséges költőutód szerepében. Az sem szerencsés, ha a vers mintha csak apropó lenne egy különálló szöveg megírásához, de az sem, ha a szerző nem kockáztat, és nem mer saját útra lépni.

A beérkező művek közül kettőt szeretnénk kiemelni. Bálint Ákos Holdvilág című versének ambíciója mindenképp dicséretes. Hangsúlyosan mai pozícióból, egyéni hangon szólal meg, van benne költői becsvágy, ugyanakkor annak a félelemnek is hangot ad, hogy a korábbi nagy költők miatt nem képes belülről, számára is hitelesen írni. Ez a kétség a vers költői megoldásaira is kihat, de emlékezetes, szép képek is születtek, például nem látni át az „évek száz hegyén”.

A legjobb írásnak Horváth Florencia Amit összekötök című írását találtuk. A mű prózavers, így műfajánál fogva szinte mindkét pályázati kategóriát átfogja. A hang itt is önálló, egyénített, karakteres, és a szerző érzékelhetően gondol valamit a költői hagyományról: egyszerre érzi termékenynek, olyannak, amihez kapcsolódni lehet, amire rábízhatja magát, és bénítónak, túlságosan súlyosnak. A vers nagy erénye, hogy más költőket is megidéz, másokat is viszonyítási pontnak tekint, így a debreceni málnaföldek képén keresztül megidézi a lassan már három éve elhunyt Térey Jánost, de talán József Attila is eszünkbe juthat. A tépelődő hangvétel, a bizonytalanság, a töprengés érvényes válasznak tűnik, a mai költőutód hiteles beállítódása. A féléves Jelenkor-előfizetést így Horváth Florencia nyerte el, akinek gratulálunk munkájához.

A Jelenkor szerkesztősége

Pécs, 2022. április 4.