A Pécsi Irodalmi Színpad a klasszikus és a kortárs költészet, drámairodalom, valamint a pécsi és dunántúli költők, írók műveinek előadására vállalkozott. Műsoraikban versmondás és színjátékok szerepeltek. A műkedvelő együttest Hajnal Ernő gimnáziumi tanár hét iskola pedagógusaiból, növendékeiből és a beszédtechnikai képzésre jelentkezőkből kovácsolta össze úgy, hogy a próza- és versmondó versenyeken szereplők közül kiválasztotta a szépen beszélőket.
A társulat akkor vált ismertté, amikor néhány nagyszínházi szereplésre is módjuk nyílt. Első fellépésükön Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye dramatizált változatát játszották, az 1957-es esztendőre egy vígjáték és két irodalmi est tervével készült az együttes.
Niccodemi háromfelvonásos színműve, a Tacskó előadására még a Bajor Gizi Művészegyüttes neve alatt került sor. Arany János és Ady Endre költészetének bemutatóján már a Hazafias Népfront írócsoportja és a TTIT irodalmi szakosztálya Irodalmi Színpad neve szerepelt a színlapon. Az Arany-est, mint a Pécsi Irodalmi Színpad bemutatkozó előadása került az együttes krónikájába. A fővárosban is ekkortájt született egy, a pécsihez hasonló nevű és célú társaság.
A díszelőadást követően Szendrő Ferenc, a Budapesti Irodalmi Színpad igazgatója táviratban köszöntötte Hajnal Ernő együttesét, Puskin Anyegin című verses regényének Hajnal által dramatizált pécsi produkcióját a fővárosi társulat átvette, bemutatta. Az alakulásról a helyi sajtó mellett a Magyar Nemzet is beszámolt.
A tagok sorában az iskolások és egyetemi hallgatók mellett szinte minden társadalmi réteg képviseltette magát: agronómus, banki fiókvezető, bányász, gyógyszerész, segédmunkás, főiskolai tanár, vegyész és villamoskalauz. A városi tisztviselőként dolgozó Tomanek Nándor is itt lépett először közönség elé és meg sem állt az Érdemes Művész kitüntetésig.
Tasnádi Ottó, a társaság alapító tagja (akkoriban építőipari gépkezelő) hívta fel a figyelmet egy, a környezetében segédmunkásként dolgozó ’56-os színészre. Hajnal Ernő meghívta a következő próbára és 1959-ben a József Attila-esten Nagy Attila a Nagyon fáj-t szavalta tomboló közönség előtt.
Hajnal Ernő
(Szombathely, 1906 – Budapest, 1996)
Szegeden szerzett tanári diplomát 1930-ban. A pécsi polgári fiúiskolába 1931-ben került. A háború utolsó évében katonai szolgálatot teljesített századosi rangban, majd két és fél év szovjet hadifogság következett, Cerepoveci hadifogolyként tábori színházat szervezett, ahol Madách Az ember tragédiáját adták elő. 1950-től 1956-ig a Janus Pannonius Gimnázium igazgatója, később a megyei népművelési osztályt vezette. Huszonkilenc évi pécsi működés után lemondott állásáról és a fővárosba költözött. Felesége halála után az Ódry Árpád színészotthon lakójaként 1996-ban hunyt el.
Bárhol járt, mindenütt színházat csinált. Pécsett szinte nem volt olyan kulturális esemény, amelyben ne szerepelt volna. A Pécsi Nemzeti Színház felkérésére – mint vendég – eljátszotta a Sasfiók és a Hamlet címszerepét, Jézust a Passióban, és rendezte a Bolond Árvainé című színművet. A pécsi leánygimnáziumban (zárda) az általa vezetett együttes a Stuart Mária, Árva László és az István király című drámákat az ő rendezésében mutatta be. A pécsi egyetemen elindította és irányította a magyar kiejtési versenyeket.
Hajnal Imre a pécsi polgári fiúiskolában 5 évig helyettes, majd „rendes” tanárként tanított. 1948 után a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) a város ifjúsági színjátszó körének vezetésével bízta meg.
Az Irodalmi Akadémia előadásai:
- Fegyvert s vitézt éneklek
- Magyar hajnal hasad
- Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban
- A néppel tűzön-vízen át
- Új vizeken járok
- Fiatal Magyarország marsol
- A szép szó mesterei
- Oly korban éltem én
- Új kor nyitánya
AZ IRODALMI SZÍNPAD TERVEI
Az Irodalmi Színpad tervei között szerepelt, hogy A lélek idézése címmel megszólaltatják a Pécsről indult írókat és költőket: Csuka Zoltánt, Hunyadi Józsefet, Kalász Mártont, Koppányi Györgyöt, Sásdi Sándort és Weöres Sándort.
A Dunántúli költők hete című rádióműsor adásaival valósult meg a Dunántúl költészete című program, az itt született költők Dunántúl tájai, szépsége által ihletett verseinek bemutatása. (Ezt eredetileg a Mecseki Fotóklub felvételeinek vetítése kísérte volna.)
Szintén megvalósult az Irodalmi Akadémia 12 előadása egy-egy járási kultúrotthonban, elsőként Mecseknádasdon, a Pécsi Irodalmi Színpad két csoportba osztott tagjaival. Dr. Németh Antal a pécsi Nemzeti Színház rendezője, az Irodalmi Színpad vezetője a kulturális misszió programját az általános iskolai és középiskolai ismeretekre építette. A hallgatóság az előadások során 200 költeménnyel ismerkedhetett meg. Tananyaghoz kapcsolódó műsorokra az Irodalmi Színpad az iskolákkal is szerződni kívánt.
A magyar irodalmi színpadok közül csak a pécsi dicsekedhetett azzal, hogy működése harmadik esztendejének előadásaira bérletes évadot hirdetett és az öt bemutatóra minden jegy elkelt elővételben. Erre az évadra a Felolvasó Színház külön műsorral készült.
Az Irodalmi Színpad előadásai, rendezvényei:
- Arany János irodalmi est
- Ady Endre irodalmi emlékest
- Tito Strozzi: Játék és valóság című színműve
- J. Sz. Puskin irodalmi est
- Sophokles: Antigone című tragédiája
- A Jelenkor irodalmi estjei (Arató Károly, Bárdosi Németh János, Bertha Bulcsu, Borsos József, Csorba Győző, Mészáros Ferenc, Tüskés Tibor, Szöllősy Kálmán)
- Takáts Gyula szerzői estje
- Ady Endre irodalmi est
- Ady-est Bölöni Györggyel (Komlón és Pécsett)
- Ifjúsági matiné Ady-előadás
- Pákolitz-est
- Galambosi László szerzői estje
- A könyv ünnepi estje Fodor Józseffel és Illés Rékával
- Radnóti-est
- József Attila emlékest
- Garcia Lorca-est
- Galambosi László – Kende Sándor – Lovász Pál szerzői estje
- Évezredek szerelme irodalmi est
- Az irodalmi színpadok országos fesztiválja Győrben (I.)
- Dunántúli költők hete a MR Pécsi stúdiójában
- Nagyvilág est Gyergyai Alberttel
- Majakovszkij életműve
- Bárdosi Németh János szerzői estje a TTIT irodalmi szakosztályával és a Jelenkorral
- Várady Géza szerzői estje
- Himnusz a békéről
- Finnugor-est
- József Attila emlékest a Pécsi Irodalmi Színpad jubileumi műsorán
- Elektra alakja a világirodalomban: Aischylos, Sophokles, Euripides, O’Neill, Giraudoux, Anouilh Elektra-drámáinak részletei és Bornemissza Péter Elektra című tragédiájának bemutatása
- Pál József szerzői estje
- Énekek éneke – a szerelmi költészet élő antológiája az i.e. IV. századtól napjainkig
- Bornemissza Péter Elektra című tragédiája Komlón
- Pegazuson a föld körül – Gyergyai Albert előadásával
- Goethe: Faust I. oratóriumszerű műsora. (A Felolvasó Színház Goethe Faust-ja első részének szerepeit zömmel az Irodalmi Színpad tagjaira osztották, az oratórikus előadásformának a kísérletezői ők voltak.)
- Az Irodalmi Akadémia előadásai Mecseknádasdon.
SOPHOKLES: ANTIGONE
tragédia két részben
A Pécsi Irodalmi Színpad fennállásának egyéves jubileumát az Antigone előadásával ünnepelte. Az 1958. novemberi bemutatót tizenegy teltházas előadás követte, kettős szereposztásban.
Szente Ferenc Az Irodalmi Színpad Antigone bemutatóján című cikkében (Dunántúli Napló 1958. november 25.) így számolt be az előadásról:
„Az ókori görög mitológia ködbevesző alakjai támadnak fel és lépnek a ma embere elé eleven hús-vér alakként, elmondani sorsuk tanulságát, hitet tenni az örök emberi mellett, vívódva, elbukva keresni a tiszta, eszményi igazságot. A Pécsi Irodalmi Színpad nem választhatott volna jubileumi műsorára alkalmasabb darabot. Félreérthetetlen, hogy náluk nem a kötelező tisztelet lerovásáról, hanem apostoli munkáról van szó. Kreon szerepében elismerés illeti Baranyai Aurélt, akinek játéka túlnőtt a műkedvelői színpad keretein. Szépen zengő hangjával, világos kiejtésével, mértéktartó mozdulataival felejthetetlen élményt nyújtott.”
Dr. Jablánczy László, a budapesti Népművelési Intézet osztályvezetője, jelentésében így fogalmazott:
„Az előadás komoly irodalmi és művészeti teljesítmény. A rendező – Hajnal Ernő – és a szereplők hűek maradtak célkitűzésük szelleméhez. Nem utánozzák a színházat, nem élnek sablonokkal, színészi fogásokkal. A fő szempont az volt, hogy a görög tragédia irodalmi értékeit és erkölcsi tanítását juttassák kifejezésre. Magas művészi fokot a játékstílus három szereplőnél, a Kreont alakító Baranyai Aurélnál, Horváth Erzsébet Antigonejánál és Hajnal Ernő jósánál ért el. A három közül is Baranyai Aurél alakítását kell kiemelni, akinek szövegmondásával teljesen összhangba került kifejező művészi játéka, ami helyenként – így például a jós átokmondásánál – stilizáltabb és drámaibb volt, mint a pesti előadáson. A Pécsi Irodalmi Színpad „Antigone” előadása az öntevékeny művészcsoportok működésének helyes irányát példázza.”
Színházi körökben az „Antigone” sikerét nemkívánatos konkurenciának minősítették.
Az Irodalmi Színpad közreműködései:
- Közgazdászok farsangi estje
- A MR Pécsi stúdiója Három megye krónikája műsorai
- A mohácsi Bartók-klub megnyitója
- Jancsó Adrienn előadóestje
- Az Ifjúsági Irodalmi Akadémia megnyitója Mecseknádasdon
- Nyugdíjas pedagógusok estje
- Horváth – Lippenszky – Bárdosi Németh: Békétlen szerelem című hangversenye
- A Felolvasó Színház Goethe Faust – II. oratóriumszerű előadása
- Tarasz Sevcsenko-emlékest
- Modern kórus-est
- Fölfelé megy borban a gyöngy
- Irodalmi színpadok országos fesztiválja Győrben (II.) – József Attila és F. Garcia Lorca.
(A módszertani kísérletként is tekinthető előadás a „Két tragikus sorsú költő a XX. században” címet viselte. Ezt többen zokon vették és az Irodalmi Színpad régóta várt jobb hivatali megítélésének is ártott.) - Mozart: Figaró házassága a pécsi Liszt-teremben.
„Mozart fülbemászó muzsikájú operájának hangverseny-produkcióban való bemutatása a Liszt-termet többször csordultig megtöltő közönség előtt, ahol a Filharmónia és az Intézet zenekarát Paulusz Elemér vezényelte és Varga János, az Irodalmi Színpad tagja, narrátorként fonta történetté az ének-zenei előadást, mely a pécsi dalszínház gondolatának hírharangja lett.” (Varga J.)
A pécsi Irodalmi Színpad társulatának tagjai
(akiknek nyoma maradt)
- Baranyai Aurél
- Baranyai Tivadar
- Bedő Éva
- Bérces Lívia
- Balla Dezső
- Csizmeg Lajos
- Földi István
- Gyarmathy Ágnes
- Hajnal Ernő
- Herendi Erzsébet
- Hermann Zoltánné
- Horváth Erzsébet
- Kalász Gyula
- Kellerné Nagy Zsuzsa
- Kocsis Erzsébet
- Kovács Imre
- Lakatos Mária
- Lisziák Elek
- Lizitzky Gizella
- Öhlmüller Miklós
- Sugár Győző
- Székely Gizella
- Tasnádi Ottó
- Varga János
Az Irodalmi Színpad előadásainak helyszínei
Pécsett:
- Ifjúsági Színház (Leőwey Klára Gimnázium) – Szent István tér 10.
- Városi Művelődési Ház – Mária u. 18.
- Liszt Ferenc-terem – Kossuth Lajos u. 83.
- TTIT Bartók Klubja – Janus Pannonius u. 11.
- A Pedagógusok szakszervezete által fenntartott Nevelők Háza – Szent István tér 6.
Komló, Mecseknádasd, Győr, Budapest – Néphadsereg Központi Tiszti Háza.
Dr. Németh Antal (Bp., 1903. 05. 19. – Bp., 1968. 10. 28.)
1935-44 a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, közben
1943-44 a pécsi Nemzeti Színház művészeti vezetője;
1956-57 a kaposvári
1957-59 a kecskeméti, majd
1959-65 a pécsi Nemzeti Színház rendezője, a Pécsi Irodalmi Színpad és Felolvasó Színház vezetője.
Németh Antal hitvallása: Az irodalmi színpad évi műsortervében a költészetnek kell dominálnia, de szabályt erősítő kivételképpen műsorába illeszthet olyan irodalomtörténeti jelentőségű, különleges drámaköltői értékeket is, amelyeket csak „stúdió-előadásként” elvétve vesznek műsorukba a nagy-színházak népes társulatai. A Pécsi Irodalmi Színpad egyike volt az elsőknek, melyek az országban megalakultak. Eleinte a színházi előadások irányába tapogatózott és e téren emlékezetest is produkált Sophokles „Antigone” tragédiájának előadásával, majd egyre nagyobb hangsúlyt kapott programjában a költészet szolgálata. Egy felolvasó színházra lenne szükség, ahol fiatal színészek mutatják be az ismeretlen és újszerű műveket. A szerepeket más és más színész olvasná, hanggal jelenítve meg a karaktert, a szerző instrukcióit és a „helyzeteket”. A színtereket egy semleges bemondó interpretálná. Így afféle élő rádió-adás formájában elevenedne meg a mű.
Hajnal Ernő távozásától dr. Németh Antal érkezéséig dr. Nemerey Éva vezette az Irodalmi Színpad társulatát.
A pécsi Irodalmi Színpad vendégei
A Pécsi Nemzeti Színház művészei közül kezdetben Somló Tamás és Szabó Ottó, majd Avar István, Bánffy György, Fülöp Zsigmond, Illés Éva, Koós Olga, Koppány Miklós, Lelkes Dalma, Margittai Ági, Medgyesi Mária, Pataki Erzsi, Spányik Éva és Tréfás István lépett színre az Irodalmi Színpad előadásain
Fővárosi vendégek: Bölöni György, Fodor József, Jancsó Adrienn, Gyergyai Albert, Makay Gusztáv.
A pécsi Irodalmi Színpad a médiában
- Dunántúli Napló – Fertői, Földessy Dénes; H.J.; Mészáros Ferenc, Pákolitz István; Dr.Tóth István (Dr. T.I.); Tüskés Tibor (t.t.).
- Jelenkor – Németh Antal; Futaki Hajna.
- Élet ÉS Irodalom – Fodor József.
- Magyar Nemzet – Mátrai-Betegh Béla
- Magyar Rádió – „Kossuth” és „Pécs”
- Művelődési Tájékoztató – Kövesi Józsefné
- Pedagógusok Lapja
Baranyai Pál
