– avagy mitől nőtt a városlakók száma az 1960-as években?

 

1. ábra: Tényleges szaporodás/fogyás Baranyában községenként 1949-1959
(1960. évi népszámlálás. 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai. KSH, Budapest, 1961. 443.)

Pécs lakossága 1949 és 1960 között 89.470 főről 116.042 főre emelkedett. E nagymértékű és a következő évtizedben még inkább dinamikus népességnövekedés hátterében számos tényező állt, ezek közül most a bevándorlás jellegzetességeit vizsgáljuk meg.

A fenti térkép alapján Baranya megye településeinek nagy részét az 1950-es években a tényleges fogyás jellemezte. Ez alól kivételt képez néhány helység, melyek közül részletes adatok segítségével Pécs népmozgalmát elemezzük. A pécsi születések és halálozások számát megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a népesség növekedése nem magyarázható a természetes szaporodás mértékével, hanem alapvetően a bevándorlás határozza meg.

 

Az alábbi táblázatban a Pécsre beköltözők és onnan kiköltözők számát és az ezek különbségéből adódó egyenleget láthatjuk, mely a vizsgált években komoly népességtöbbletet jelentett a városnak.

 

 

A városba érkezők korosztályi összetételét vizsgálva azt látjuk, hogy míg Baranya megye korfáján a 15 év alattiak vannak többségben, addig Pécsett a megyéhez képest jóval magasabb az aktív korúak aránya.

4. kép – Baranya megye 1960

5. kép – Pécs 1960

 

Mindez még inkább kirajzolódik, ha a két grafikont egymásra vetítjük. Ha a megye korfájára tesszük a városét, akkor jól látszik, hogy menyivel magasabb a fiatalabb korosztályhoz tartozók aránya, a világosabb színnel jelölt megyei adatok „kilógnak” ezen korcsoportoknál.

6. kép – Baranya megye és Pécs 1960

 

Ha az elemzést fordítva is elvégezzük és a megyei adatokat vetítjük a városira, akkor éppen az aktív korosztály dominanciáját fedezhetjük fel Pécsett, vagyis a 20-50 éves korosztálynál láthatunk jelentős különbséget a sötétebb színnel jelölt városi adatok javára.

7. kép – Pécs és Baranya megye 1960

 

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy Pécs dinamikus népességnövekedésének hátterében az aktív korúak erőteljes bevándorlása állt. Számukra komoly vonzerőt jelenthettek a megyeszékhely által kínált lehetőségek, mint a felsőoktatásban való részvétel vagy a munkaerő-kereslet.

Gyimesi Réka

Források:
1990. évi népszámlálás. 4. Baranya megye adatai. KSH, Budapest, 1992.; 1960. évi népszámlálás. 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai. KSH, Budapest, 1961.
?
Impresszum

Főszerkesztő: Dévényi Anna, Bánkuti Gábor
Munkatárs: Szabó Attila (szerkesztő)
Elérhetőség: pecs8.info@gmail.com