Vályogból panel – A Szigeti városrész átépítése – oktatási programcsomag, helyismereti vetélkedő (Pécs, 2017. május 4.)

A PTE Deák Ferenc Gyakorló Iskola és a Pécs8 közös szervezésében megvalósult helyismereti vetélkedő azt a csöppet sem egyszerű feladatot tűzte ki maga elé, hogy bebizonyítsa: még egy panel lakótelep története is lehet érdekes. Az itt bemutatott feladatokat – a pozitív tapasztalatok nyomán – ajánljuk minden pécsi iskolának, Pécsre kiránduló csoportnak vagy osztálynak újrahasznosításra, de módszertani modellként szolgálhat más településrészek, sőt más városok történetének feldolgozásához is.

A kreativitásra és kompetenciafejlesztő feladatokra épülő vetélkedő során a diákok a korabeli sajtó és képi források, az Internet valamint „terepen” végezett kutatások segítségével derítettek fényt Pécs szigeti városrészének átalakulására az 1960-as ’70-es években. A külvárosias utcák kicsi, sokszor még vályogból épült házait ezekben az években bontották el és emelték a helyükre a ma is látható, akkoriban modernnek számító, komfortos panelházakat, új áruházakat, iskolákat, köztereket. A régi utcákkal együtt eltűntek a régi, zömében még maszek kisboltok, üzletek, műhelyek is, az átalakuló térszerkezet az életmódot is gyökeresen átformálta: a kispolgári miliőt felváltotta a szocialista életstílus.

A vetélkedő összeállításakor a következő szakmai megfontolásokat követtük. A program egészét a konstruktív tanuláselméletre építő RJR (ráhangolódás – jelentésteremtés – reflektálás) modellben terveztük meg. A ráhangolódás fázisát egy, oktatók által eljátszott jelenet, a jelentésteremtést a feladatlap kitöltése, a reflektálást pedig a csoportok által előadott szituációs játékok adták. A jelentésteremtés során a diákok előre megadott instrukciók alapján dolgoztak primer forrásokkal: korabeli sajtó, korabeli fényképek, illetve forrásként használtuk magát a jelenleg is álló épített környezetet is. A múlt és a jelen párhuzamba állítása, a változások nyomon követése az egyszerűbbtől a bonyolultabb műveleti szintek felé haladt. Elsőként írott forrásokból kellett egyszerű információkat gyűjteniük. Ezután képi források segítségével komplex, egyre komolyabb absztrakciót igénylő feladatokat oldottak meg.

A reflektálás produkcióin túl, egy közkedvelt IKT eszköz (Kahoot!) segítségével is mértük a diákok megszerzett tudását.

A vetélkedő előzetes felkészülést nem igényelt, a játékra háromfős csapatok jelentkezhettek. A teljes játékidő négy órát tett ki. A feladatok kisorsolása előtt, ráhangolódásnak, egy 20 perces „szimulált” interjút hallgattak meg a diákok két oktató előadásában, melyben alapvető információk hangoztak el a városrész történetéről. (Az eljátszott szituáció: egy történész készít interjút egy, a szigeti városrészben felnőtt és ma is ott élő bácsival.)

Ezután kapták meg a csapatok a 3 különböző helyszínre (Xavér templom és környéke, Szigeti  lakótelep, Barbakán) fókuszáló feladatlapokat. 3-3 csapat dolgozott egy témán, a versenyben összesen 9 csapat vett részt. A feladatlapok első részét a Várkonyi Nándor Könyvtárban oldották meg, ahol a könyvtárosok előre kikészítették számukra a megoldáshoz szükséges Dunántúli Napló számokat (ezek on-line is elérhetők a Hungaricana gyűjteményéből: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_baranyamegye_dunantuli_naplo/).

A feladatlapok és a hozzájuk megadott források (újságcikkek, térképek, fotók) letölthetők innen:

• 1. csomag: Szigeti lakótelep
• 2. csomag: Xavér tér
• 3. csomag: Barbakán
• térképek mindhárom csomaghoz (forrás: www.fentrol.hu)
• képek a prezentációkhoz

A cikkek kigyűjtése, elolvasása, és a kérdések megválaszolása után a csapatok megkeresték a helyszíneket, ahol az előre kiosztott korabeli fényképek mai megfelelőjét kellett elkészíteniük (ld. feladatlap). A diákokat tanárszakos egyetemi hallgatók kísérték és segítették.

A Deák Gyakorlóba visszatérve megoldották a térképes feladatokat, ami talán a legnagyobb kihívást jelentette. A városrész változásait 3 különböző időmetszetben térképeken és légifotókon kellett nyomon követniük, bejelölni elbontott vagy még meg nem épült háztömböket, utakat, nyomon követni a változó utcaneveket (részletesen ld. feladatlap). A diákok ezután felkészültek a szituációs játékra (ld. feladatlap), amihez ppt-t is készítettek az általuk készített fotókból és a Pécs8 honlapján elhelyezett képekből.

Az előadások kreativitása felülmúlta a várakozásokat. Szerelmi történetek elevenedtek meg, tanárok adtak elő slam poetryben és magabiztos szónokok ünnepelték az új lakótelep átadását. A jelenetek nagyszerűen tükrözték, mi az, ami egy mai tizenéves számára érdekes vagy meghökkentő a vizsgált korszak, illetve téma kapcsán. Egyéni reflexióik és látásmódjuk, a téma saját szavaikkal és dramatikus eszközökkel való megfogalmazása a Pécs8 kutatóinak is sok tanulsággal szolgált. Például, hogy a „TV” ház elnevezés a plazma tévék korszakában bizony magyarázatra szorul…

A záróakkord a már említett on-line kvízjáték (Kahoot!) volt, aminek megoldásához a bevezető interjúban, a feladatlapokon és a szituációs játékok során elhangzott információkat is fel kellett használni.