A pécsi „népességrobbanás” statisztikája

 – avagy mitől nőtt a városlakók száma az 1960-as években?

 

1. ábra: Tényleges szaporodás/fogyás Baranyában községenként 1949-1959
(1960. évi népszámlálás. 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai. KSH, Budapest, 1961. 443.)

Pécs lakossága 1949 és 1960 között 89.470 főről 116.042 főre emelkedett. E nagymértékű és a következő évtizedben még inkább dinamikus népességnövekedés hátterében számos tényező állt, ezek közül most a bevándorlás jellegzetességeit vizsgáljuk meg.

A fenti térkép alapján Baranya megye településeinek nagy részét az 1950-es években a tényleges fogyás jellemezte. Ez alól kivételt képez néhány helység, melyek közül részletes adatok segítségével Pécs népmozgalmát elemezzük. A pécsi születések és halálozások számát megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a népesség növekedése nem magyarázható a természetes szaporodás mértékével, hanem alapvetően a bevándorlás határozza meg.

Tovább

Az Állami Áruháztól a butikokig

Pécsi divat az 1960-as, ’70-es, ’80-as években

A Konzum Áruház divatbemutatója az Ifjúsági Ház előtti parkolóban a „Szövetkezeti napon” 1985. október 5. Forrás: Dévényi Ildikó Éva magángyűjteménye (a képen a mikrofon mögött, konferálói szerepben)

Létezett-e, a ’60-as, ’70-es, ’80-as évek világában pécsi divat? Bármi egyedi, különleges, csak Pécsre jellemző, ami más, mint a pesti divat vidéki utánzata? A tervutasítás, a Divat Intézetben meghatározott típustervek, a ruhaipari gyárakban több tízezres szériákban gyártott egyen-viseletek időszakában volt-e egyáltalán – bárhol az országban – egyedi stílus? Az állami áruházak szűkös kínálatából mit választott a nagyközönség, mi szivárgott be különféle utakon külföldről (Nyugatról) és mit lehetett egyénileg elkészíteni, megvarratni? Tovább

„Szerencsés város”

Pécs, 1944. november 28–29.

„Szerencsés város” – szólt az anekdota szerint egy Pécsre érkező szovjet katona, aki a Kaukázustól megtett kétezer kilométer alatt nem találkozott ennyire épen maradt településsel. És valóban, az épületekben és a civil lakosság életében esett minimális kár, a komolyabb harcok nélküli uralomváltás magyarországi viszonylatban is kivételes.

Tovább