„Pécs életem alapélménye” – Dévényi Sándor

A lábad alatt a díszburkolat. A csatorna fedlap. A fejed fölött lógó cégérek, a kandeláberek. Szobrok, kutak. És házak, házak, házak…. Nyomok mindenfelé. Karakteres, de a környezetbe szervesülő nyomok, organikus alakítások: élő építészet. Szó szerint és képletesen is igaz, hogy a ma Pécs arculatát leginkább meghatározó élő építész Dévényi Sándor. Tovább

Így készült a Diákváros (Knoll István, 1967)

Későbbi nyilatkozatai szerint Knoll István, Balázs Béla-díjas rendező-operatőrt, amikor 1966 nyarán tudósítást készített a Híradó számára a városban rendezett Eszperantó Ifjúsági Világkongresszusról, annyira megfogta a város hangulata, hogy elhatározta, dokumentumfilmet készít Pécsről. Nem vonva kétségbe a rendező lelkesedését, annyi bizonyos, ötlete éppen „kapóra jött” a városvezetésnek, mely már évek óta tervezgette, hogy a középkori egyetem alapításának 600. jubileumára kisfilmet készíttet a pécsi diákok életéről.

Tovább

Ötszázas – Nyitott – Harmadik

A Pécsi Harmadik Színház a hivatásos és az amatőr színházaktól egyaránt különböző, a művészi tevékenység új tartalmi és formai lehetőségeit kereső működésével és sikeres bemutatóival a ’90-es évek első felében jelentős szakmai elismertséget vívott ki magának.Tovább

Egy „téeszoperett” diadala – Boci-boci tarka, PNSz, 1954-es évad

„A boci boci tarka c. színjáték igen szépen tükrözi a falu életét, nagyon szép a rendezés, a díszlet. A színvonalas előadás a falusi burzsoázia, a kulákság mesterkedései mellett hűen bemutatja hős munkásosztálynak bátor kiállását törvényeink betartásában. Az 1-ső felvonásban az öreg házas néni a szögletes falusi öregasszony menését egy kicsit túlozta, ez javítható.”Tovább

Marxista jellemfejlődés egy romantikus operettben – Gül baba, PNSz, 1954-es évad

Kedves elvtársak! Munkánk arra kötelez bennünket, hogy az országot járjuk. Így kevés öröm és szórakozás jut számunkra. Pécs – teltház a Gül babát játssza a nemzeti színház – vándoroknak nincsen jegy?! De van a színház igazgatója felajánlja számunkra páholyát. Köszönjük igazgató elvtárs. Tovább

A pécsi zenei élet nagy nyeresége: Gyermán István

Pécs zenei életének kiemelkedő alakja Gyermán István hegedűművész. Az 1960-as évek végétől 1990-ig élt és dolgozott a városban, tanárként és művészként is jelentős életművet hagyott hátra. Munkájával hozzájárult ahhoz, hogy Pécs a ’60-as évektől a hazai kultúra egyik legerősebb vidéki bástyája legyen. Tovább

„Ex Libris Et Musicis. Ladislaus de Agócsy.”

Pécsett a második világháború alatt és közvetlenül a háború után is történtek fontos zenei események. Olyanok, mint pl. a Kodály-koncepció gyakorlati bevezetésének első lépései, az Éneklő- és a Zenélő Ifjúság Mozgalmak, vagy épp a kórusélet felvirágoztatása. Az embert, aki mindezekben fontos szerephez jutott, Agócsy Lászlónak hívták. Tovább

A Pécsi Irodalmi Színpad

A Pécsi Irodalmi Színpad a klasszikus és a kortárs költészet, drámairodalom, valamint a pécsi és dunántúli költők, írók műveinek előadására vállalkozott. Műsoraikban versmondás és színjátékok szerepeltek. A műkedvelő együttest Hajnal Ernő gimnáziumi tanár hét iskola pedagógusaiból, növendékeiből és a beszédtechnikai képzésre jelentkezőkből kovácsolta össze úgy, hogy a próza- és versmondó versenyeken szereplők közül kiválasztotta a szépen beszélőket.

Tovább

Mozaikok