Sör-kör II. – Csillag

1979 végén az Universitas-ban, a pécsi egyetemisták és főiskolások lapjában a vizsgaidőszak apropóján Sör-kör címmel négyrészes cikksorozat jelent meg a hallgatók városi törzshelyeiről. Az Universitas hangulatjelentéseit a Dunántúli Napló cikkeivel kiegészítve, írásunk második részében a Csillagba látogatunk.

 

Tovább

Sör-kör I. – Makári

1979 végén az Universitas, a pécsi egyetemisták és főiskolások lapja Sör-kör címmel négyrészes cikksorozatot közölt. A hallgatók törzshelyeit bemutató „kocsmatúra” apropóját a vizsgaidőszak kezdete adta… Jelen írásban, szintén négy részletben az Universitas humoros hangulatjelentéseit a Dunántúli Napló ötvenes-hetvenes években született cikkeivel összevetve arra keressük a választ, hogyan látta ugyanazokat a vendéglátóhelyeket a városlakók számára tudósító megyei lap és a hallgatók igényeit és szempontjait szem előtt tartó egyetemi újság.

 

Tovább

Felhívás Pécs minden egykori és jelenlegi egyetemi polgára számára!

Tisztelt Egyetemi Polgárok!

A Pécs 1945 és 1990 közötti történetének kutatására elindított Pécs8 program és a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont (PTE EK TK) Történeti Gyűjtemények Osztálya, a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény gondozója az egyetem alapításának 650. évfordulójának méltó megünnepléséhez és Pécs városmonográfiájának elkészítéséhez hívja együttműködésre Önöket. Tovább

A pécsi „népességrobbanás” statisztikája

 – avagy mitől nőtt a városlakók száma az 1960-as években?

 

1. ábra: Tényleges szaporodás/fogyás Baranyában községenként 1949-1959
(1960. évi népszámlálás. 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai. KSH, Budapest, 1961. 443.)

Pécs lakossága 1949 és 1960 között 89.470 főről 116.042 főre emelkedett. E nagymértékű és a következő évtizedben még inkább dinamikus népességnövekedés hátterében számos tényező állt, ezek közül most a bevándorlás jellegzetességeit vizsgáljuk meg.

A fenti térkép alapján Baranya megye településeinek nagy részét az 1950-es években a tényleges fogyás jellemezte. Ez alól kivételt képez néhány helység, melyek közül részletes adatok segítségével Pécs népmozgalmát elemezzük. A pécsi születések és halálozások számát megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a népesség növekedése nem magyarázható a természetes szaporodás mértékével, hanem alapvetően a bevándorlás határozza meg.

Tovább

Az Állami Áruháztól a butikokig

Pécsi divat az 1960-as, ’70-es, ’80-as években

A Konzum Áruház divatbemutatója az Ifjúsági Ház előtti parkolóban a „Szövetkezeti napon” 1985. október 5. Forrás: Dévényi Ildikó Éva magángyűjteménye (a képen a mikrofon mögött, konferálói szerepben)

Létezett-e, a ’60-as, ’70-es, ’80-as évek világában pécsi divat? Bármi egyedi, különleges, csak Pécsre jellemző, ami más, mint a pesti divat vidéki utánzata? A tervutasítás, a Divat Intézetben meghatározott típustervek, a ruhaipari gyárakban több tízezres szériákban gyártott egyen-viseletek időszakában volt-e egyáltalán – bárhol az országban – egyedi stílus? Az állami áruházak szűkös kínálatából mit választott a nagyközönség, mi szivárgott be különféle utakon külföldről (Nyugatról) és mit lehetett egyénileg elkészíteni, megvarratni? Tovább

Mecseki Fotóklub

A Mecseki Fotóklub hat évtizedes története alatt számos tárlattal, biennáléval, előadással járult hozzá a város kulturális életének színesítéséhez. A fotográfia eszközeivel megörökítője volt Pécs formálódásának, mindennapi életének. A tagok felvételein új városrészek születése, a meglévők átalakulása, megújulása, vagy épp megszűnése is nyomon követhető. A dokumentum értékű felvételek mellett a művész szemét dicsérő egyedi alkotások is születtek, megismételhetetlen pillanatok kerültek lencsevégre.

A Mecseki Fotóklub megalakulásának 60. évfordulója alkalmából – a Pécs8 nagy örömére – „Pécs Fotóesszenciája 1957–2017” címmel, a tagok pécsi felvételeiből rendezett kiállítást. A Ruprech Judit által rendezett tárlat 2017. április 2-ig látogatható a Cella Septichorában. Tovább