KREATÍV RETRO

Pécs közelmúltja madártávlatból és alulnézetből: a városrendezési tervektől a személyes történetekig.
Eredmények, módszerek és közös útkeresés Pécs 1945 és 1990 közötti történetének feltáráshoz, ismertetéséhez és tanításához.
Tovább

Csorba Győző Versmondó Verseny és Alkotói Pályázat

A filmet Bánkuti Csenge készítette.

A Szent Mór Iskolaközpont és a Pécs8 program a Csorba Győző Társaság és a Magyartanárok Egyesületének szakmai támogatásával REGIONÁLIS VERSMONDÓ VERSENYT és ALKOTÓI PÁLYÁZATOT hirdet Baranya, Somogy és Tolna megye középiskolás diákjai (gimnazisták, a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák 0. és 9 – 13. évfolyamos tanulói) számára. Tovább

A díszlet és a valóság. Laufer László képei, Pécs 1984-1990

A díszlet és a valóság. Aczél György díszpolgár lesz, munkásőrök avatása a POTE-aulában. Razzia a György-telepen, érkezik a Szent Jobb. Bányászdemonstráció és „jugoszláv roham”. A ’80 évek végének pécsi mindennapjai Laufer László fotóin. A Dunántúli Napló Príma Díjas és PTE Sajtódíjas fotóriportere 1981 óta rögzíti a díszleteket és a „hétköznapok” eseményeit. Köszönjük a képeket!

Tovább

Vidámpark – a szocialista mintaprojekt

„Havonta egy napot Pécsért”

A Vidámpark létrehozásáról a Mecseki Állat- és Növénykert 1960. augusztusi megnyitása után alig két hónappal, 1960. október 18-ai ülésén határozott az MSZMP megyei pártbizottsága. A sport- és testnevelés  kérdéseit  tárgyaló határozat hangsúlyozta, hogy a vidámpark (és a tettyei fürdőkombinát) megvalósításában „lehet, és kell is számítani a dolgozók és a fiatalok társadalmi munkájára”.  Ennek megfelelően az áprilisra tervezett munkálatokhoz a Hazafias Népfront és a városi tanács által a vidámpark építésére kezdeményezett „Havonta egy napot Pécsért” társadalmi mozgalom keretében a KISZ városi bizottsága – „tovább szélesítve a takarékossági és társadalmi munkamozgalmakat” – 1961. évi munkatervében 200 ezer társadalmi munkaórát és védnökséget vállalt. A kezdeti tervek szerint a vidámparkban horgászjáték, tölcsér- és kockadobáló, szputnyikos erőpróba-játék, céllövölde, íjászjáték és hinta állt volna a látogatók rendelkezésére, ezen kívül egy vendéglátóüzem, illetve egy úttörővasút megépítését is tervezték. Tovább

A Fecskétől a Pall Mallig – A Pécsi Dohánygyár 1945 után

Pécs városát 1944. november 29-én foglalta el a Vörös Hadsereg. A megszállók az 1906-ban létesített dohánygyárat részlegesen kifosztották, de az üzem megszakítás nélkül működött tovább: az elkészült dohánytermékek döntő hányadát lefoglalták és kisajátították. A Pécsi Dohánygyár és a  szovjet katonai parancsnokság közötti szerződés értelmében  1945 augusztusának végéig lényegében a megszálló hadsereg számára termelt a gyár. A második világháború után a gyár helyi ügyek intézésére kialakított üzemi bizottságának – ahogy korábban is – a Magyar Dohányjövedék rendelkezéseinek kellett megfelelnie. A Dohányjövedéki Központi Igazgatóság azonban nem lehetett független a Vörös Hadseregtől.  Ha elvben önálló is volt, a megszálló hatóságok erős befolyást gyakoroltak felette. Tovább

Beszámoló: Playback színház a Múzeumok Éjszakáján

JPM Várostörténeti Múzeum, 2017. június 24.

Zsolnay kút Mexikóban – büszkeség; Ágoston tér – időből kihullva sakkozó férfiak; hömpölygő Tettye-patak – lakásvásárláshoz vonzerő; ’56 ősze – történet tekintetek találkozásáról, félelemről, a „szegény kis ruszkiról”; biciklizés a végtelennek tűnő 6-os úton a perzselő nap alatt – egy örökre beégett emlék… Tovább

A Pécsi Irodalmi Színpad

A Pécsi Irodalmi Színpad a klasszikus és a kortárs költészet, drámairodalom, valamint a pécsi és dunántúli költők, írók műveinek előadására vállalkozott. Műsoraikban versmondás és színjátékok szerepeltek. A műkedvelő együttest Hajnal Ernő gimnáziumi tanár hét iskola pedagógusaiból, növendékeiből és a beszédtechnikai képzésre jelentkezőkből kovácsolta össze úgy, hogy a próza- és versmondó versenyeken szereplők közül kiválasztotta a szépen beszélőket.

Tovább